(Összefoglaló) Hidrológiai ciklus és hidrogeológiai ciklus

A hidrogeológiai ciklus a hidrológia része, amely a talajvíz eloszlását és mozgását vizsgálja a kőzetekben és a talajban a földkéregben. A vízkészletek fontos szerepet töltenek be az életben.

A víz körforgása fontos szerepet játszik abban, hogy az élőlények különféle szükségleteihez vizet tudjon biztosítani, állandó vízmennyiséget tartanak fenn a földfelszínen, és szerepet játszanak a víztisztításban tapasztalat.

HIDROLÓGIAI CIKLUS

A hidrológiai körfolyamat a víz körforgásának folyamatos folyamata az elejétől a végéig. A víz körforgása a víznek a légkörbe való elpárologtatásával kezdődik. A víz gázzá alakul, és felhőket képez.

A felhő alakú víz ismét esőként fog visszatérni a földre, hó, jég vagy víz formájában. Ezt követően a víz visszatér a földbe, majd a víz beszivárog a talajba, majd megjelenik a felszínen, például egy tóban vagy folyóban.

A hidrológiai ciklus megértése

A hidrológiai körfolyamat a vízi környezetben megy végbe. Ez a ciklus megállás nélkül, folyamatosan megy. A víz a légkörből eső formájában a földre hullik, majd visszatér a légkörbe. Ez a tudomány a víz mozgását mint egészet fogja vizsgálni.

Míg a hidroszféra a teljes vízréteg, amely a Föld felszínén található, akár gáz, akár folyékony, akár szilárd halmazállapotú formában. A hidrológia a víz minőségét, például a fogyasztásra való alkalmasságát, valamint a földi vízelosztó rendszereket is tanulmányozza.

A hidrológiai körfolyamat megléte nemcsak a víz rendelkezésre állásának fenntartására szolgál, hanem képes fenntartani az eső intenzitását, rendben tartani az időjárást és a hőmérsékletet a földön. Ez a körforgás fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott ökoszisztéma kialakításában.

A hidrológiai ciklus típusai

A hidrológiai ciklus több típusra oszlik. Mindegyik típusnak más folyamata van, így képes a talajvíz körforgásának kialakítására. Íme a magyarázat.

1. Rövid hidrológiai ciklus

Egy rövid ciklus alatt a tengervíz elpárolog, majd kondenzációs folyamaton megy keresztül, és finom vízcseppekké vagy felhőkké alakul. Ezután az eső közvetlenül a tengerbe esik, és ismételten visszatér.

2. Közepes hidrológiai ciklus

Folyamatban van a ciklikus folyamat, amely a tengervízzel kezdődik, amely elpárolog, és a szél átviszi a másik oldalra. földet és a páralecsapódás folyamatán keresztül úgy, hogy az elejére fordul, majd erdőként esik a területen szárazföld.

Ezenkívül a víz beszivárog a talajba, majd vízi utakon vagy folyókon keresztül visszatér a tengerbe.

3. Hosszú hidrológiai ciklus

A hosszú ciklus a tengervíz elpárolgásával kezdődik. Amikor a kondenzációs folyamat megtörténik, a víz felhőkké alakul, majd a szél más helyekre viszi magasabban a szárazföldön, mint a jégen a hegyvidéki területeken magas.

Jégdarabok telepednek le a hegy tetején, mert gravitációja alacsonyabb helyre csúszik. Idővel gleccsert képez, majd megolvad és átfolyik a folyón, majd vissza a tengerbe.

Olvas: Szárazföldi segély

Hidrológiai ciklus rész

A hidrológiai körfolyamat több részből áll. Minden szakasz szoros kapcsolatban áll egymással, így egyesülhet és jó ciklust hozhat létre.

Az egyes részek közötti összeköttetés úgy van csavarva, hogy ez folyamatosan történik. Tekintse meg a magyarázatot az alábbiak szerint.

1. Párolgás

A víztömegben közvetlenül bekövetkező párolgást párolgásnak nevezzük. Ez a hidrológiai ciklus kezdeti szakasza. A napsugárzás hatására minden víz elpárolog és vízgőzné válik.

2. Párolgás

A párolgás az élőlények szöveteiből is származik, amit transzspirációnak neveznek. Ez a folyamat állati és növényi szövetekben egyaránt előfordul. Az élőlények víztartalma folyadékból gázzá változik.

A keletkező vízgőz a légkörbe kerül. A párolgás azonban kisebb, mint a párolgás.

3. Légzés

Víz párolgása állatokból és növényekből. A keletkezett vízgőzt a szél a légkörbe juttatja.

4. Evapotranszspiráció

Az evapotranszspiráció a transzspiráció és a párolgás kombinációja, tehát teljes kombinációnak mondható a víz egészének elpárolgása, mind az élő szövetből, mind a földfelszínen, ill talaj.

A hidrológiai ciklusban az evapotranszspiráció nagymértékben befolyásolja a Föld légkörébe felszálló vízgőz mennyiségét.

5. Kondenzáció

Az a folyamat, amelyben a vízgőz a hűtés következtében apró részecskékké változik. Amikor elér egy bizonyos magasságot, a vízgőz a kondenzáció során nagyon apró részecskékké alakul.

A formaváltozás folyamata a levegő hatására következik be. A kialakuló kis részecskék közelednek egymáshoz, és egyesülve felhőket alkotnak.

6. csapadék

Az advekciós folyamaton átesett felhők ezután csapadékot vagy olvadást tapasztalnak. Ebben a szakaszban eső lesz. A földre hulló csapadék formája a hóesés, a jégeső vagy az esővíz.

7. Beszivárgás

A csapadékfolyamat következtében a földre hullott víz nem mindegyike fog kifolyni a felszínre. Némelyik a talaj pórusaiba kerül, beszivárog, és felhalmozódik a talajvízben.

8. Átszűrődés

Az átszivárgás az a folyamat, amikor a vizet egy bizonyos mélységig felszívják, így a felszín alatti vizet vagy más néven talajvizet keresik.

9. Fuss el

A lefolyás az a folyamat, amikor a víz magas helyről alacsony helyre kerül, és a föld felszínén történik. A mozgás általában csatornákon, például folyókon, tavakon, csatornákon keresztül történik a tenger felé.

Olvas: Litoszféra Anyaga

Elemek a hidrológiában

A hidrológiában számos elemet meg kell érteni. Ezen elemek némelyike ​​befolyásolhatja a hidrológiai keringést, és eltérő szereppel bír. Tekintse meg az alábbi információkat.

1. Interception Canopy

A csapadékot a növények lombja akadályozza meg, és végül visszapárolog a légkörbe, ahelyett, hogy a földre hullana.

2. csapadék

A csapadék a föld felszínére hulló vízgőz. A legtöbb csapadék esőként esik le, de előfordulhat jégeső, graupel és csöpögő köd formájában is.

3. lefolyás

A lefolyás a víz áramlása, amely a föld felszínén mozog. Tartalmazza a felszíni lefolyást, valamint a csatornás lefolyást.

Ez azért van így, mert áramlása során a víz beszivároghat a talajba, elpárologhat a levegőbe, tavakban raktározódhat, vagy különféle emberi szükségletekre kinyerhető.

4. Olvadó hó

Olvadt hóból képződött lefolyás.

5. Párolgás

A víz folyadékból gázzá változik, amikor a talajból a légkörbe kerül. A párolgási folyamat fő energiaforrása a napsugárzás.

6. Felszín alatti áram

A felszín alatti vízfolyások víztartó és vadose zónákat foglalnak magukban. A felszíni víz visszatérhet a felszínre, a víz felszívódik az óceánba. A víz a kiindulási helyénél alacsonyabban és a gravitációs nyomás hatására visszatér a talajba.

A talaj lassan mozog és visszatöltődik, így több ezer évig a víztartó rétegben maradhat.

7. Párolgás

Az a folyamat, amely során a növényekből és a talajból vízgőz kerül a levegőbe. A vízgőz láthatatlan gáz.

A hidrológiai ciklus fő elemei

Számos fő elem van, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a hidrológiai körforgásban. Tekintse meg a leírást az alábbiak szerint.

1. Felhő

A felhők nagy mennyiségben több csepp vízből vagy jégből képződnek, és a kondenzációs mag részét képezik.

2. Szél

A szél képes meghatározni a vízgőz hőmérsékleti erősségét és a levegőviszonyokat egy helyen.

3. Párolgás

Párolgásnak nevezzük azt az eseményt, amely a víz gőzzé alakulása következtében következik be, és a talajfelszínről és a vízfelületről a levegőbe kerül.

4. Talajvíz

A több rétegű homokkőből álló talajban mozgó vizet víztartónak nevezzük. Míg a kőrepedésekben mozgó talajvizet résvíznek nevezik.

5. Víztest

A föld felszínének legalacsonyabb része, ahol vizet tartanak. A víztömeg többféle típusból áll, mint például tározók, tavak, folyók stb.

6. Evapotranszspiráció

A növényeken és víztesteken keresztül történő párolgás eredményeinek kombinált része.

Olvas: Teraszozás

HIDROGEOLÓGIAI CIKLUS

A hidrogeológiai körfolyamat, más néven talajvíz körforgása szorosan összefügg a meteorikus víz körforgásával. Ez a ciklus a nap hője és sugárzása miatt futhat le. Mindkét ciklus a Föld felszínén zajló hidrológiai ciklus része.

Talajvíz

A talajba szivárgó víz felszín alatti áramlási rendszert alkot. Az egyes területeken a tájtól és a kőzettanitól függően eltérő vízáramlási rendszer lehet.

A víz körforgása először a magas területekről indul, majd az alacsony területekre megy, hogy elérje a tengert. A víznyomás mértékének meghatározásához a kiásott forrásnál vízhozam mérést kell végezni.

A mérési eredmények leírhatják a talajvíz állapotát egy adott területen. A talajvíz felszíni morfológiai térképe a biztonságos bányaterület kialakításának tervezéséhez is felhasználható.

A talajvíz és a hidrológiai körforgás kapcsolata

A hidrológiai körfolyamatban a felszín alatti vizeknek nagyon szoros szerepe van. A víz keringési folyamata folyamatosan zajlik, és a talaj lesz az egyik elosztó közeg. Emellett a naphő a hidrológiai folyamatok egyik fő tényezője.

Később a víz eső, köd vagy szitálás formájában a felszínre hullik. A talaj érintése után a víz másképp fog továbbhaladni, akár párolgás, akár felszíni víz, akár beszivárgás útján. Ebben a beszivárgási folyamatban a talajvíz fontos szerepet játszik.

Infiltrációs funkció

Amikor az esővíz a felszínre hullik, egy részét a talaj felszívja és bejut a pórusokba. Ezt a folyamatot infiltrációnak nevezik. Míg a többi kitölti az üreges felületet. Tekintse meg néhány beszivárgási funkciót az alábbiak szerint.

1. Az ökoszisztéma stabilitása

A beszivárgás megértése szerepet játszhat a környező ökoszisztéma stabilitásában, mert szerepet játszik a víz körforgásában és a biogeokémiai körforgásban is.

Mindeközben, mint ismeretes, hogy a víz körforgása nagy szerepet játszik az életlánc alapban az élőlények alapvető szükségleteinek kielégítésében.

2. Felszín alatti vizek kutatása

A beszivárgás az egyik módszer a talajvíz pótlására a földfelszínen. Ezt fontos megérteni, hogy pontos kutatási eredményeket kapjunk. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy megismerjük a talajvíz dinamikáját egy adott területen.

3. Vízvédelmi tanulmányok

Egy adott területen a beszivárgás megértése fontos a vízvédelmi kutatásokhoz. Ez fontos lehet annak meghatározásához, hogy mely területek alkalmasak vízgyűjtő területekre, és mely területeket érdemes beépíteni.

4. Az árvíz lefolyásának megelőzése

A beszivárgást a vízgyűjtő területfejlesztési folyamat tervezésekor alkalmazzuk. Minél több vízgyűjtő terület, természetesen csökkenthető a csapadéklefolyás okozta elöntési lehetőség.

Minél hatékonyabb a vízgyűjtő terület, annál kisebb az árvízveszély. A beszivárgás fontos szempont a katasztrófaelhárítási tervezés és a katasztrófaelhárítási intézkedések megfontolásakor.

Olvas: A biom definíciója

Az infiltrációt befolyásoló tényezők

A beszivárgási folyamat összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. Az egyik legmeghatározóbb tényező azonban a talaj áteresztőképessége. Minél nagyobb a talaj áteresztőképessége, annál több víz kerülhet a talajba.

Tehát minél nagyobb az áteresztőképesség, annál nagyobb a beszivárgás mértéke. Íme néhány tényező, amelyek befolyásolják a beszivárgást.

• Talajnedvesség.
• A talajban található szerves elemek.
• A talaj szerkezete és szerkezete.
• talajtakaró.
• A finom részecskék lemosása a talajfelszín pórusainak eltömődését okozhatja, ezáltal csökkentve az infláció mértékét.
• Az élőlények tevékenységei.
• A talaj lejtése befolyásolhatja a beszivárgás mértékét.
• Az alom típusa és mélysége.
• A földek osztályozása, például kontúr szántás, teraszozás és mások.

A hidrogeológia megértése

A hidrogeológia a geológia egyik ága, amely a felszín alatti vizek jellemzőit és jelenlétét, valamint a kőzetekkel való kapcsolatait és kölcsönhatásait vizsgálja. A fellépő kölcsönhatások lehetnek kémiai, fizikai vagy mindkettő kombinációja.

A hidraulika szempontjából a talajban történő mozgást hidraulikának nevezzük porózus közegben, mivel a talajvíz a talajszemcsék között áramlik, amelyek egyben a közeggé is válnak. A felszín alatti vizek fizikai jellemzői mozgási és áramlási mintáiból is láthatók.

A talaj áramlási mintázatát a kőzet típusa, összetétele és lejtése befolyásolhatja. Míg a kémiai jellemzők a víz minőségéből láthatóak, azt a benne lévő vegyületek befolyásolják. A talajvíz és a sziklák hatással vannak egymásra.

A hidrogeológiai körforgás ismerete fontos szerepet tölt be az ember számára, mert az alábbi funkciókat töltheti be.

• A természeti erőforrások olyan aspektusaként, amely különféle igényekre felhasználható.
• A geológia fontos szempontjai.
• A talaj hidrológiájának része, amely befolyásolhatja a globális ciklus egyensúlyát.

Különbség a hidrogeológia és a hidrológia között

Egyszerűen fogalmazva, a hidrológia mind a földfelszínen, mind a földfelszín alatti vizet vizsgálja. A víz körforgása a hidrológia középpontjában áll. Míg a hidrogeológia inkább a felszín alatti víz mozgására összpontosít, ami a felszín alatt történik.

A hidrogeológia a hidrológia része, hogy a víz körforgása kiegyensúlyozott legyen. Tehát a hidrológiáról azt mondhatjuk, hogy zárt ciklusa van, vagy más néven teljes ciklus.

Ellentétben a hidrogeológiával, amelynek nyitott hidrológiai körforgása van, mivel a víz felszín alatti mozgásának be- és kimenete teszi teljessé a víz körforgásának vagy hidrológiájának magyarázatát.

A hidrogeológiai körfolyamat tanulmányozása segíthet a lakóterület vízellátásának szabályozásában. A víz körforgási ismereteinek felhasználásával a vízszennyezés megelőzése optimálisabban valósítható meg.