Grafika: definíció, függvények, típusok, példák

A képzőművészetnek számos fajtája létezik, amelyek egyik példája és leghíresebb a grafika.

Most, ebből az alkalomból a megértéstől a példákig részletesebben fogunk tárgyalni a grafikával kapcsolatosan.

A grafika definíciója

1. Általában

Általánosságban elmondható, hogy a grafikát kétdimenziós műalkotásként határozzák meg, vagy általában grafikai művészetként említik „dwimatra”, amely különféle modern termékeket állít elő különféle médiában, nyomtatási vagy nyomtatási technikákkal akár a nyomtatást is.

Látható, hogy a grafika csak egy 2 dimenziós kép, amely abból a célból készült, hogy élvezetes legyen esztétikaés szépíteni egy médiumot.

A grafikában használt hordozók is változatosak, a fatábláktól kezdve a papíron, az alumíniumon és bármin, amit rá lehet festeni.

Grafikai művészet nyomtatási technikával is készíthető.

Ez a nyomtatási technika általában sokféle hordozót és berendezést használ.

Bár a nyomdagép ma már kifinomultabb technológia, a kézi grafikai nyomtatást ma is alkalmazzák.

Ennek oka pusztán a művész esztétikai választása lehet a technika és a média kiválasztásakor.

Az is lehet, hogy a kézi grafikai nyomtatási eljárás valóban hatékonyabb, mint a nyomdagép, mert a nyomdagépet csak nagyüzemi, például ipari osztályú gyártásban fogják hatékonyan használni.

2. nyelvben

A grafikus kifejezés az angol egyik szóból származik, nevezetesen a graf vagy grafhic, ami azt jelenti, hogy tud írni, festeni vagy karcolni.

3. Etimológiailag

Etimológiailag a grafika a görög "Graphein" szóból származik, ami írást vagy rajzot jelent.

A grafika története

A grafika kezdetben Kínában fejlődött ki.

Ebben az országban a grafikát általában különféle vallási írások reprodukálására használják. Ahol a vallási szövegeket fasíkra rendezik/faragják, majd papírra nyomtatják.

A fametszetet használó grafikai alkotások gyakran megtalálhatók számos más keleti országban is, például Koreában és Japánban.

A papír felfedezése ennek az egyetlen művészetnek a gyors fejlődésének egyik kulcsa lett.

Kína feltalálta a papírt, és a Yi-dinasztia uralma alatt 105 óta tömegesen gyártja.

A rómaiak is ismerték a nyomtatási technikákat. A művészetet arra használták, hogy bélyegnyomatokkal díszítsék ruhájukat.

A nyomtatási technika azonban kevésbé volt fejlett, mert az európaiak nem ismerték a papír létezését.

A grafikai technikák a 13. században kezdtek kifejlődni az európai országokban, amikor Gutterberg feltalálta a nyomdát, aki egyben megalapította Olaszország első papírgyárát is.

Ettől kezdve az európai országokban különféle grafikai technikák fejlődtek ki.

Magában Indonéziában az 1950-es években létezett az új grafika. A grafikai nyomtatási technikákat az iparművészetben is széles körben kezdték alkalmazni különféle harci plakátok készítésére.

Az indonéz grafikai művészet fontos alakjai Suromo és Abdul Salam Yogyakarta városából. Van még Baharudin Marasutan Jakartából és Mochtar Apin Bandungból.

Grafikai funkció

Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan funkciót a grafikai művészetből, amelyeket tudnia kell, többek között:

1. Szépségérték hozzáadása

Ez a grafika hozzáadott értéket adhat egy médium szépségéhez.

Ha grafikát használnak ingen vagy pólón, akkor a művészet szépséget adhat az ingnek.

Kétdimenziós jellege teszi ezt a fajta művészetet számos médium megszépítésére.

2. A művészet kifejezése

A művésznek gyakran szüksége van a művészi kifejezés kifejezésére. És ez a grafika nagyon jól tudja irányítani ezt a művészi kifejezést.

Ráadásul ez a grafika még mindig nagyon rugalmas művészet.

3. Csatornázási hobbi

Aki szeret vagy szeret kreatív tevékenységet végezni, annak általában a hobbiját a grafikai tervezésbe fogja irányítani.

Mert a grafikai tervezés gyakorlata érdekesebb és könnyebben megtanulható.

4. Üzenetek küldése

Ez a fajta grafika arra is használható, hogy üzenetet közvetítsen a néző felé.

Az üzenetet a művészek később beágyazhatják egy művészi bemetszésbe, ahol az üzenet olykor implikált.

5. A bevétel növelése

Ez az egyetlen funkció kereskedelmi funkcióvá vált, és nem kerülhető el.

A grafikai művészetek világának űzése igencsak érdekes bevételi forrás lehet.

Mert a dizájnnak egyre inkább meglehetősen magas eladási ára volt, és különösen azért, mert promóciós médiumként / könyvborító igények kielégítésére készült.

A grafikai művészet jellemzői

Az alábbiakban felsoroljuk a grafikai művészetek főbb jellemzőit vagy jellemzőit, beleértve:

• Nyomtatási médiával előállítható, így ugyanazzal az eredménnyel megismételhető. Így munkája már nem használ kézi karcolásokat.
• Újra reprodukálható, így egynél több művet kaphat.
• Munkája eredménye nagyban függ a használt médiától és típusától is.
• A grafika eredménye nagyban függ a készítés során alkalmazott eljárástól/technikától.

A grafikai művészetek típusai

Az alábbiakban felsorolunk néhány grafikai típust, amelyeket tudnia kell, többek között:

1. Lapos nyomtatási technika (litográfia)

Ennek a technikának a kivitelezésére használt technika a litográfia. A litográfia Alois Senefelder által 1798-ban feltalált technika.

Ez a technika az olaj vízben való kémiai taszításán alapul. Ahol az alkalmazásban speciális kőhordozót használnak, nevezetesen mészkövet (mészkövet) képhordozóként.

Ennek az az oka, hogy az ilyen típusú mészkő tintát szívhat.

A nyomtatási technikában használt mészkő tábla formájú mészkő.

A követ később valamilyen vegyi folyadékkal vonják be, mint például salétromsav, gumiarábikum, ill foszforsav, így kémiai reakció megy végbe, amely hatására a megrajzolt terület tintát kap litográfia.

A kő kémiai folyamatának lezajlása után litográfiai tintát lehet felvinni a kő felületére.

A tinta csak azokhoz az olajos tintarészecskékhez tapad, amelyeket húzott, és máshol visszautasítják.

Ezután a papírt prés segítségével a mészkőre préselik, és a képet átvisszük a papírra.

Számos világművész is használja ezt a technikát, többek között:

• Pablo Picasso
• Nolde Emil
• és Joan Miro.

2. Szitanyomási technika (szitanyomás)

Az ilyen típusú grafikai nyomtatást meglehetősen gyakran találja. A szitanyomási technikát szitanyomási technikának is nevezik.

A szűrőnyomtatási technikában szitanyomásból készült szitara lesz szüksége. A géz rugalmas, rugalmas és sima tulajdonságokkal rendelkezik.

A szűrőnyomtatási technika meglehetősen népszerű, mert a módszer meglehetősen egyszerű.

Számos világművész is használja ezt a technikát, többek között:

• Edward Rusca
• Chuck Close
• József Albert
• és Robert Indiana.

3. Mélynyomtatási technikák (mélynyomó)

A mélynyomtatási technika egy tompa tárgy segítségével a hordozó kaparására szolgáló technika.

Általában a mélynyomtatási technikában használt hordozó fém.

A tinta később elkenődik minden nyomtatott felületen, amelybe beleírták. Ezután általában a felületet megtisztítják, és csak a festéket hagyják a felület belsejében.

Ezt követően az enyhén megnedvesített papírt a nyomtatási felületre nyomják / ragasztják.

Ezután a tinta mozogni fog a papíron.

A nyomtatott grafika több részre oszlik, többek között:

a. Rézkarc

Ez a maratási technika salétromsavat (HNO3) használ. A savas folyadékot később felírják a rézlemezre.

Maratási technikák, például folyadékkal történő faragás alkalmazása. Ebben az esetben rézlemezt faragnak.

Az ókorban rézkarc technikákat alkalmaztak a páncélok faragására.

b. Metszés

A gravírozási technikában a művésznek egy burin nevű eszközt kell használnia, amely fém faragására szolgál.

A fém felületét festjük, majd a művésznek be kell vésnie a fémet egy burin segítségével.

Ezután a fémfelületet megtisztítják a festéktől, és csak festék marad a kifaragott fémrészeken.

c. szárazhegy

A szárazhús technika olyan technika, amely hegyes tárgyat használ a médium gravírozására.

A hegyes tárgy később megnyomja a hordozó felületét, így festményt alkot.

d. Mezzotinto

A mezzotinta technika a fémfelület sima kaparásának technikája, ahol ebben a technikában domináns sötét és világos hatást alkalmaznak.

4. Magas szintű nyomtatási technika (fametszet)

Johanes Gutenberg ennek a nyomtatási technikának a feltalálója.

A magasnyomás a nyomdán keresztül történő képterjesztés egyik tevékenysége, amely két részből áll, nevezetesen a kiálló részből (például domborműből), a nyomtatandó területből. kinyomtatja a képet, és lemezreferencia szakasznak és nem képszakasznak nevezik, ami az alsó terület, és szándékosan letörték, hogy ne kerüljön tinta, ill. festék.

Egyszerűen fogalmazva, a magas nyomtatási technika bélyegszerű nyomatot hoz létre, amely egy anyag (általában fa/gumi) feldarabolásával domborművet készít, hogy ki tudja nyomtatni a kívánt képet.

Mert régen a gyakran használt anyag a fa volt. Néha ezt a technikát fametszetnyomtatásnak is nevezik.

Manapság a gumi (lino) népszerű alternatíva lett, mert az anyaga olyan puha, hogy könnyebben lehúzható.

5. Fényképnyomtatási technikák

A grafikai fotónyomtatási technika olyan nyomtatási technika, amellyel gyakran találkozik.

A fotónyomtatási technikában fényképezőgépet használhat. Ezután a fényképezőgépen lévő kép nyomtató segítségével kinyomtatható.

A fotónyomtatási technikákat gyakran fényképészeti technikáknak nevezik.

6. Stencilnyomtatási technika

A stenciltechnika működése a papírt a kívánt motívum szerint vágja. Ezután ragasztva a nyomtatott médiára.

A beillesztést követően a nyomtatási médiát festékszóró festékkel lefestik/permetezik.

A festék megszáradása után a papírt eltávolítjuk, így motívumot hagy a nyomtatott médián.

7. Kollázs nyomtatási technikák

Ez a kollográfiai technika úgy működik, hogy nyomtatott motívumot helyeznek el a papír aljára. Ezután a papírt ceruzával festik / árnyékolják.

Ezután a papírt eltávolítják a formából, és egy kép tárgyat hoz létre, amely megjelenik, és a nem ábrázolt rész homorú lesz.

Grafikai eszközök és anyagok

Számos olyan eszköz és anyag létezik a grafika készítéséhez, amelyeket nagyon gyakran használnak, többek között:

1. Eszköz

Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan eszköztípust, amelyeket grafikus művészet készítéséhez használnak, nevezetesen:

• Kés
• vésőkés
• Véső
• Szög és hegyes vas
• Képernyő
• Rockerek
• szitanyomó asztal
• Számítógép
• Kamera
• Nyomtató
• Nagynyomású prés
• Rachel.

2. Hozzávaló

Ami többek között a grafikus művészet gyártásában általánosan használt anyagokat illeti:

• Hardboard
• Vas
• géz
• Fém lemez
• Karton
• Mészkő
• Olajfesték
• fotópapír
• Tinta
• kamerafilm
• Filmmosószer (beleértve a marószódát, tisztítószert és fehérítőt)
• Kamera memória
• Ulano
• szitanyomás
• Kromatin
• Afdruk anyag.

Grafikai példa

A fenti grafikai leírás ismeretében adunk néhány példát a grafikus művészetre, többek között:

1. Banner grafikai példa

2. Példa szitanyomásos grafikai művészetre

3. Poszter grafikai példa

4. Példa bélyeggrafikára

Az útszéli óriásplakátoktól az ingszitanyomtatási motívumokig. Még a hivatalos dokumentumban szereplő bélyegző is beletartozik a grafikába.

Így a grafika ismerős és népszerű művészetté vált.