Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)

Különféle vízi ökoszisztémák (vízi) – Most újra elkezdjük tárgyalni a biológia tárgykörébe tartozó cikkeket. De amiről beszélni fogunk, az a vízi ökoszisztémákról szól. Mi is pontosan a vízi ökoszisztéma?

A vízi ökoszisztémák megválaszolása és megértése érdekében közösen megvitatjuk a vízi ökoszisztémák, hogy segítsék a tudáskeresőket vagy az olvasókat valódi szándékaik megtalálásában tulajdonképpen.

tartalomjegyzék

  • Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)
    • A vízi ökoszisztéma definíciója
    • Kétféle vízi ökoszisztéma
      • 1. Édesvízi ökoszisztéma
      • 2. Tengervíz ökoszisztéma
    • Ossza meg ezt:
    • Kapcsolódó hozzászólások:

Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)

Először alaposan beszéljük meg a jelentését.

A vízi ökoszisztéma definíciója

Maga az ökoszisztéma valójában két részre oszlik, nevezetesen a szárazföldi ökoszisztémákra és a vízi ökoszisztémákra, ahol ezúttal a vízi ökoszisztémákról lesz szó. A vízi ökoszisztémák olyan ökoszisztémák, amelyek abiotikus összetevői nagyrészt vízből állnak. Magában a vízi ökoszisztémában az élőlények vagy biotikus összetevők több csoportra oszthatók, beleértve:

instagram viewer
  1. A nektonok olyan élőlények, amelyek aktívan mozognak vagy úsznak, például békák és halak
  2. A Neuston olyan organizmusok, amelyek a víz felszínén lebegnek, például vízi jácint, vízi rovarok, algák és lótuszok.
  3. A bentosz olyan élőlények, amelyek a vizek alján léteznek, például férgek, garnélarák és rákok
  4. A Periphyton olyan organizmusok, amelyek más élőlényekhez, például csigákhoz és algákhoz kötődnek

Kétféle vízi ökoszisztéma

Maga a vízi ökoszisztéma két részre oszlik, nevezetesen édesvízi ökoszisztémákra és tengeri ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy további részleteket tudjunk meg a két vízi ökoszisztémáról, az alábbiakban tárgyaljuk őket ez.

1. Édesvízi ökoszisztéma

Az édesvízi ökoszisztémáknak számos abiotikus jellemzője van, melyek ezek a jellemzők, folytassuk az alábbiakban a tárgyalást.

  1. Az éghajlat és az időjárás befolyásolja
  2. Alacsony só- vagy sótartalommal rendelkezik, még az élő sejtekben lévő folyadéknál is sokkal alacsonyabb
  3. A bejövő napfény behatolása vagy hiánya

Édesvízi ökoszisztéma típusa

Az édesvízi ökoszisztémáknak a víz állapotából adódóan többféle típusa van, maga az édesvízi ökoszisztéma ugyanis három részre oszlik.

  1. Sovány vagy nyugodt édesvízi ökoszisztémák, például mocsarak és tavak
  2. Lotikus vagy folyó édesvízi ökoszisztémák, például vízesések és folyók

Édesvízi ökoszisztéma zóna

A kapott vagy a vízbe behatoló napfény intenzitása alapján az édesvízi ökoszisztéma három zónára vagy területre oszlik, beleértve:

  1. A part menti zóna egy sekély zóna, ahol a napfény a víz fenekéig hatolhat
  2. A limnetikus zóna egy nyitott zóna, amely távol van a szélétől a befelé, és amelyen még áthatolhat a napfény
  3. A mély zóna egy olyan mély zóna, amelybe a napfény nem hathat át. Ezen a területen nem találhatók fotoszintetikus vagy termelő szervezetek, de ragadozó állatok és lebontó szervezetek lakják.

2. Tengervíz ökoszisztéma

A tengeri ökoszisztémák számos abiotikus tulajdonsággal rendelkeznek, ezért további részletekért folytassuk ezek tárgyalását az alábbiakban.

  1. Magas a sótartalma vagy sótartalma
  2. Nem befolyásolja az éghajlat és az időjárás sem
  3. Élőhelye tengervízben található, amely összekapcsolódik az egyik tenger és a másik tenger között
  4. Olyan óceáni áramlatokkal rendelkezik, amelyek mozgását a szél iránya, a gravitáció sűrűsége vagy sűrűsége, a víz, a hőmérséklet, a víznyomás, valamint a föld kőzeteinek tektonikus erői befolyásolják.
  5. A felszínen a hőmérséklet-különbség a tenger mélységétől függően változik

Tengervíz ökoszisztéma zóna

A tengervíznek több zónája vagy területe van a kapott napfény intenzitása alapján, és képes behatolni a vízbe. További részletekért lásd alább.

  1. A fotózóna egy olyan terület, ahol a napfény behatol, a víz kevesebb, mint 200 méter. Fotoszintetizálni képes élőlények, amelyek többnyire a fotozónában találhatók
  2. Az alkonyi zóna körülbelül 200-2000 méteres vízmélységű terület. A napfény gyenge, így nem hatékony a fotoszintézisben
  3. Az afotikus zóna olyan terület, ahová a napfény nem tud behatolni, így mindig sötét van. Maga a víz mélysége több mint 2000 méter
Komplett vízi (vízi) ökoszisztémák fajtái

A tengervíz ökoszisztémák típusai

A tengervíz ökoszisztémáknak többféle tengervíz ökoszisztémája van, milyen fajták vannak a tengervíz ökoszisztémákban, folytassuk ezt a vitát.

  1. Mélytengeri ökoszisztéma
  2. Korallzátony ökoszisztéma
  3. Torkolati ökoszisztéma
  4. Homokpart ökoszisztémája
  5. Rock Beach ökoszisztéma

Ez a magyarázat, amit tudunk adni Különféle vízi ökoszisztémák (vízi), a vízi ökoszisztémák két részre oszlanak, nevezetesen édesvízi ökoszisztémákra és tengervízi ökoszisztémákra, mindegyik ökoszisztémának megvan a maga zónája vagy területe, remélhetőleg hasznos lesz