Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)
Különféle vízi ökoszisztémák (vízi) – Most újra elkezdjük tárgyalni a biológia tárgykörébe tartozó cikkeket. De amiről beszélni fogunk, az a vízi ökoszisztémákról szól. Mi is pontosan a vízi ökoszisztéma?
A vízi ökoszisztémák megválaszolása és megértése érdekében közösen megvitatjuk a vízi ökoszisztémák, hogy segítsék a tudáskeresőket vagy az olvasókat valódi szándékaik megtalálásában tulajdonképpen.
tartalomjegyzék
-
Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)
- A vízi ökoszisztéma definíciója
-
Kétféle vízi ökoszisztéma
- 1. Édesvízi ökoszisztéma
- 2. Tengervíz ökoszisztéma
- Ossza meg ezt:
- Kapcsolódó hozzászólások:
Különféle vízi ökoszisztémák (vízi)
Először alaposan beszéljük meg a jelentését.
A vízi ökoszisztéma definíciója
Maga az ökoszisztéma valójában két részre oszlik, nevezetesen a szárazföldi ökoszisztémákra és a vízi ökoszisztémákra, ahol ezúttal a vízi ökoszisztémákról lesz szó. A vízi ökoszisztémák olyan ökoszisztémák, amelyek abiotikus összetevői nagyrészt vízből állnak. Magában a vízi ökoszisztémában az élőlények vagy biotikus összetevők több csoportra oszthatók, beleértve:
- A nektonok olyan élőlények, amelyek aktívan mozognak vagy úsznak, például békák és halak
- A Neuston olyan organizmusok, amelyek a víz felszínén lebegnek, például vízi jácint, vízi rovarok, algák és lótuszok.
- A bentosz olyan élőlények, amelyek a vizek alján léteznek, például férgek, garnélarák és rákok
- A Periphyton olyan organizmusok, amelyek más élőlényekhez, például csigákhoz és algákhoz kötődnek
Kétféle vízi ökoszisztéma
Maga a vízi ökoszisztéma két részre oszlik, nevezetesen édesvízi ökoszisztémákra és tengeri ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy további részleteket tudjunk meg a két vízi ökoszisztémáról, az alábbiakban tárgyaljuk őket ez.
1. Édesvízi ökoszisztéma
Az édesvízi ökoszisztémáknak számos abiotikus jellemzője van, melyek ezek a jellemzők, folytassuk az alábbiakban a tárgyalást.
- Az éghajlat és az időjárás befolyásolja
- Alacsony só- vagy sótartalommal rendelkezik, még az élő sejtekben lévő folyadéknál is sokkal alacsonyabb
- A bejövő napfény behatolása vagy hiánya
Édesvízi ökoszisztéma típusa
Az édesvízi ökoszisztémáknak a víz állapotából adódóan többféle típusa van, maga az édesvízi ökoszisztéma ugyanis három részre oszlik.
- Sovány vagy nyugodt édesvízi ökoszisztémák, például mocsarak és tavak
- Lotikus vagy folyó édesvízi ökoszisztémák, például vízesések és folyók
Édesvízi ökoszisztéma zóna
A kapott vagy a vízbe behatoló napfény intenzitása alapján az édesvízi ökoszisztéma három zónára vagy területre oszlik, beleértve:
- A part menti zóna egy sekély zóna, ahol a napfény a víz fenekéig hatolhat
- A limnetikus zóna egy nyitott zóna, amely távol van a szélétől a befelé, és amelyen még áthatolhat a napfény
- A mély zóna egy olyan mély zóna, amelybe a napfény nem hathat át. Ezen a területen nem találhatók fotoszintetikus vagy termelő szervezetek, de ragadozó állatok és lebontó szervezetek lakják.
2. Tengervíz ökoszisztéma
A tengeri ökoszisztémák számos abiotikus tulajdonsággal rendelkeznek, ezért további részletekért folytassuk ezek tárgyalását az alábbiakban.
- Magas a sótartalma vagy sótartalma
- Nem befolyásolja az éghajlat és az időjárás sem
- Élőhelye tengervízben található, amely összekapcsolódik az egyik tenger és a másik tenger között
- Olyan óceáni áramlatokkal rendelkezik, amelyek mozgását a szél iránya, a gravitáció sűrűsége vagy sűrűsége, a víz, a hőmérséklet, a víznyomás, valamint a föld kőzeteinek tektonikus erői befolyásolják.
- A felszínen a hőmérséklet-különbség a tenger mélységétől függően változik
Tengervíz ökoszisztéma zóna
A tengervíznek több zónája vagy területe van a kapott napfény intenzitása alapján, és képes behatolni a vízbe. További részletekért lásd alább.
- A fotózóna egy olyan terület, ahol a napfény behatol, a víz kevesebb, mint 200 méter. Fotoszintetizálni képes élőlények, amelyek többnyire a fotozónában találhatók
- Az alkonyi zóna körülbelül 200-2000 méteres vízmélységű terület. A napfény gyenge, így nem hatékony a fotoszintézisben
- Az afotikus zóna olyan terület, ahová a napfény nem tud behatolni, így mindig sötét van. Maga a víz mélysége több mint 2000 méter
A tengervíz ökoszisztémák típusai
A tengervíz ökoszisztémáknak többféle tengervíz ökoszisztémája van, milyen fajták vannak a tengervíz ökoszisztémákban, folytassuk ezt a vitát.
- Mélytengeri ökoszisztéma
- Korallzátony ökoszisztéma
- Torkolati ökoszisztéma
- Homokpart ökoszisztémája
- Rock Beach ökoszisztéma
Ez a magyarázat, amit tudunk adni Különféle vízi ökoszisztémák (vízi), a vízi ökoszisztémák két részre oszlanak, nevezetesen édesvízi ökoszisztémákra és tengervízi ökoszisztémákra, mindegyik ökoszisztémának megvan a maga zónája vagy területe, remélhetőleg hasznos lesz