A módszerek megértése és érvelése a szakértők szerint (teljes vita)
A módszerek megértése és érvelése a szakértők szerint (teljes vita) – Az ember természetének megfelelően fel van szerelve kíváncsisággal. A kíváncsiság az emberekben mindig különféle kérdéseket vet fel. Ennek eredményeként az emberek is mindig próbálnak választ találni a korábban felmerülő kérdésekre. Ez a kíváncsiság akkor teljesül, ha az ember új ismeretekre tesz szert, vagy saját kérdéseire válaszolva meg tudja oldani a problémákat.
tartalomjegyzék
-
A módszerek megértése és érvelése a szakértők szerint (teljes vita)
- Az érvelés jellemzői
- Érvelési szakaszok
-
Az érvelés módszerei
- 1. Deduktív
- 2. Induktív
- 3. Tudományos megközelítés (a deduktív és az induktív kombinációja)
- Ossza meg ezt:
- Kapcsolódó hozzászólások:
A módszerek megértése és érvelése a szakértők szerint (teljes vita)
Általában az emberek mindig gondolkodnak, amikor sok problémával szembesülnek. Azonban nem minden probléma kényszerít bennünket arra, hogy komolyan gondoljuk őket. Azt a tevékenységet, amikor valamiről komolyan és logikusan gondolkodunk, érvelésnek nevezzük.
Az érvelés jellemzői
Az érvelés jellemzői a következők:
- Létezik egy gondolkodási minta, amelyet nagy vonalakban logikának nevezhetünk (az érvelés logikus gondolkodási folyamat).
- A gondolkodási folyamat elemző jellege. Az elemzés lényegében bizonyos lépéseken alapuló gondolkodási tevékenység. Az intuíció érzése egy analitikus gondolkodásmód.
Részletesebben az érvelésnek a következő jellemzői vannak:
- Logikus, az érvelésnek meg kell felelnie a logikai elemeknek, ami azt jelenti, hogy a gondolatokat objektíven mérlegelik, és érvényes adatokon alapulnak.
- ElemzőEz azt jelenti, hogy az érvelési tevékenységeket nem lehet elválasztani az ember képzeletétől, amikor elméje nyomait egy bizonyos mintába állítja össze, állítja össze vagy összekapcsolja.
- Racionális, ami azt jelenti, hogy az okoskodó tény vagy valóság, amely mélyen átgondolható.
Érvelési szakaszok
alapján John DeweyAz emberi gondolkodás folyamata a következő szakaszokon keresztül zajlik:
- Nehézségek merülnek fel, akár az eszközhöz való alkalmazkodás, akár a természet felismerésének nehézsége, vagy a hirtelen megjelenő dolgok magyarázata formájában.
- Ezután a nehézség definíciót kap egy probléma formájában.
- Egy lehetséges megoldás sejtés, hipotézis, következtetés vagy elmélet formájában merül fel.
- A megoldási ötletek racionális magyarázata bizonyítékok (adatok) gyűjtésével implikációk kialakításán keresztül történik.
- Erősítsd meg ezeknek az elképzeléseknek a bizonyítékait, és fejezd be kijelentésekkel vagy kísérletekkel.
Az érvelés módszerei
Íme néhány érvelési módszer.
1. Deduktív
A deduktív gondolkodásmód egy olyan gondolkodásmód, amely először általános dolgokat alkalmaz, majd meghatározott részekre kapcsolja össze azokat. Ez az ismert tények összeállításának rendszere a logikus következtetés levonása érdekében. A deduktív érvelés során ezt szillogizmusoknak nevezett állítások sorozatán keresztül hajtják végre, és több elemből áll, nevezetesen:
- Fő premissza (fő feltétel)
- Második indoklás (kis előfeltételezés)
- Következtetés
Példa:
Fő előfeltétel: Minden tizedik osztályos középiskolás diák köteles szociológia órákat venni.
Kisebb előfeltétel: Bob X. osztályos középiskolás diák
Következtetés: Bobnak részt kell vennie a szociológia órákon
2. Induktív
Az induktív gondolkodási módszer a gondolkodásban használt módszer, amely konkrét dolgokból indul ki, hogy általános következtetéseket vonjon le. Ebben az induktív érvelésben a következtetéseket tények, események vagy általános jellegű kijelentések halmazából vonják le.
Példa:
1. bizonyíték: a fém 1 melegítéskor kitágul
2. bizonyíték: a fém 2 melegítéskor kitágul
3. bizonyíték: a fém 3 melegítéskor kitágul
Következtetés: Minden fém hevítéskor kitágul.
3. Tudományos megközelítés (a deduktív és az induktív kombinációja)
A gondolkodás tudományos megközelítése az érvelés, amely a deduktív gondolkodást az induktív gondolkodással ötvözi. A tudományos megközelítésben az érvelést hipotézis kíséri.
Például, ha egy diák nagy adag reggelit evett, mielőtt elindult az iskolába, nem fog éhezni az óra végéig. Levezetésképpen arra a következtetésre jutunk, hogy minden sokat evő gyerek nem lesz gyorsan éhes.
Egy ilyen eset megválaszolásához feltesszük a kérdést, hogy miért éhezik olyan gyorsan egy diák? Emiatt azt a hipotézist javasoljuk, hogy a tanulók gyorsan megéheznek, ha az elfogyasztott étel nem felel meg a táplálkozási normáknak, és az élelmiszer által termelt energia kicsi. Ezután induktív teszteléssel megtudjuk, hogy a teszteredmények alátámasztják-e vagy sem a javasolt hipotézist.
Adj magyarázatot arról A módszerek megértése és érvelése a szakértők szerint (teljes vita) amelyeket Ön is megérthet, hasznos lehet és gyarapítja tudásunkat. Köszönöm.