Belső és külső elemek a novellákban

A novella az egyik irodalmi alkotás az írás területén. A novella (novella) egy olyan típusú irodalmi mű, amelyet írott formában mutatnak be, és amely röviden és világosan leírt történeteket vagy novellákat tartalmaz. A novellák általában csak konfliktust vagy problémát tartalmaznak, és a konfliktus/probléma megoldása kíséri. A novelláknak vagy novelláknak bizonyos írási szabályai vannak, amelyek úgy alakítják a történetszálat, hogy jó művet készítsenek az olvasó számára. A novellák a történet fő témájára vonatkozó szerzői ötletből készülnek, majd a novellaírás cselekményének megfelelően, az abban szereplő elemekre figyelve készülnek.

A novellák jellemzői

A novella néhány jellemzője a következő:

• A szavak száma egy novellában általában nem haladja meg a 10 ezer szót.
• A novella tartalma legyen rövid, világos és tömör
• A téma vagy történet mindennapi élettapasztalatokat tartalmaz, mind a szerző saját, mind mások élettapasztalatait
• A novella szereplőit nem tárgyaljuk mélyrehatóan
• A történetben felmerülő konfliktus csak egy konfliktus
instagram viewer
• A történetben van konfliktusmegoldás
• A novella története az kitaláció

A novella elkészítésében két elem van, mégpedig a belső elemek és a külső elemek. Ez a két elem erősen összefügg a novellák elkészítésében, hogy jól nézzenek ki, és az olvasók jól élvezzék a történetszálat.

Belső elem

A belső elemek olyan elemek, amelyek egy irodalmi művet, jelen esetben novellákat építenek fel tól től magában az irodalomban. A novella belső elemei a következőkből állnak:

1. Téma

A téma olyan téma, amely egy történet (fő gondolat) alapjául szolgál. A témákat általában nem közvetlenül, hanem hallgatólagosan mutatják be, és az olvasó maga is lezárhatja azokat.

1. Ábra

A karakterizálás karaktert ad egy történet szereplőjének. Az egyes karakterek természetének/karakterének vagy karakterének megadása a karakter viselkedéséből, gondolataiból, beszédéből és valamire vonatkozó nézeteiből fog kiderülni. A jellemzési módszereknek két típusa van, nevezetesen az analitikai módszerek és a drámai módszerek.

• Az analitikai módszer egy olyan jellemzés, amelyet közvetlenül mutatnak be, például kedves, dühös, makacs, gonosz stb.
• Míg a drámai módszer olyan jellemzés, amely közvetetten, a szereplők közötti párbeszéden keresztül jelenik meg, a természetet és a viselkedést vagy a gondolkodásmódot ábrázolja.

A jellemvonásokat a fenti két dolog mellett a karakter megjelenése szerint is megkülönböztetjük, nevezetesen a főszereplőt és az antagonistát.

• A főszereplő egy őszinte, kedves, segítőkész karaktert alakít, és más karakter, aki kedves.
• Az antagonisták olyan karakterek, akik ravasz, tisztességtelen, gonosz, hazug és más rossz karaktereket játszanak.
• A tritagonista egy karakter, aki közvetít vagy kapcsolatot tart a főszereplő és az antagonista között. a főszereplő karaktere ugyanúgy vezet, mint a főszereplő.

1. Beállítások/háttér

A történet helyszíne vagy helyszíne lehet egy hely, légkör vagy idő. Három fő elem van a beállításban/háttérben, nevezetesen:

• Helyszín, a novella eseményeinek helyszínéhez kapcsolódó hely
• Az esemény bekövetkezésének időpontjához kapcsolódó idő beállítása
• A légkör háttere, egy esemény légköréhez vagy érzéseihez kapcsolódik

4. Nézőpont

A nézőpont a szerző nézőpontja a történet elmesélése során. A nézőpont képes a szerzőt és az olvasót a történet főszereplőjévé vagy más személyévé tenni. 3 van mond személy megváltoztatása nézőpontból:

• Első személyű nézőpont, nevezetesen a szerző nézete, mintha közvetlenül ő lenne a főszereplő a történetben. Példa: I, I, I (egyes szám); mi, mi (többes szám)
• A második személy nézőpont, nevezetesen a szerző nézete, mintha a szerző mesélne. Példa: te (egyes szám), te (többes szám)
• Harmadik személy nézőpontja, a szerző látásmódja olyan, mintha a szerző érezné, ismerné, megtapasztalná, mi történik a történet szereplőivel. Példa: ő (egyes szám), ők (többes szám)

5. Telek vagy telek

A cselekmény vagy cselekmény egy történet menete. A történetek sorrendje általában időre, ok-okozati eseményekre vagy valami másra épül. Nagy vonalakban és leggyakrabban történetszál a szereplők bemutatásával vagy találkozásával kezdődik, a konfliktus kialakulása, a konfliktuscsúcsok, a konfliktus csúcsa vagy csúcspontja, a konfliktus megoldása, majd a vége (búcsú vagy a konfliktus megoldásának eredménye). A cselekmény a szerző kívánsága szerint is módosítható, például egy ok-okozati történet vagy egy ok-okozat közötti oda-vissza cselekmény. A történetben a cselekményt a szerző úgy alakítja ki, hogy a történet állomásait beállítsa, hogy a történet tartalma ne zavarja meg az olvasót. A felhasznált történet több típusra oszlik, nevezetesen:

• Progresszív cselekmény vagy progresszív cselekmény, amely olyan történeti szakaszokkal halad előre, amelyek egymás után mesélik el az eseményeket, az elejétől, közepétől és végétől kezdve. Általában az egyes karakterek bemutatásától, a konfliktus megjelenésétől, a konfliktus csúcsától, a konfliktus megoldásától, a konfliktus megoldásától kezdve.
• Visszafelé irányuló cselekmény vagy regresszív cselekmény, amely egy történeti szakasz, amely egy történet végét meséli el, majd visszafelé haladva emlékezik a történet történetére.
• Vegyes áramlás vagy kombinált áramlás, azaz előre és hátrafelé irányuló áramlás kombinációja beépül A történet lehet szekvenciális, majd beszúrható hátra vagy hátra, vagy váltakozva az előre és hátra cselekmények között hátrálj.

1. Megbízás

A megbízás egy tanítási ill üzenet beletartozik a történet tartalmába, ezért megértést igényel az olvasótól. A tanítások/üzenetek lehetnek pozitívak vagy negatívak.

1. Stílus nyelv

Stílus nyelv a szerző sajátos tulajdonsága, amikor az általa használt szavak, kifejezések, beszédmód segítségével leírja vagy leírja a történet tartalmát.

Külső elem

A külső elemek olyan elemek, amelyek kívül esnek egy irodalmi alkotáson (novellán), de közvetetten befolyásolják a mű tartalmát irodalom az. Néhány külső elem egy irodalmi alkotás létrehozásához, többek között:

1. Létrehozás/Létrehozási háttér 

A történetkészítés háttere az az alap, amely az olvasó számára kívánja megérteni, hogy mi és miért készül egy irodalmi mű. Vagy adja meg annak megértését, hogy a szerző mit akar közölni az olvasóval.

1. Szerző háttér

A történet létrejöttében a szerző háttere is a legbefolyásosabb. A szerző háttere a következő:

• Életrajz: életrajz a szerző életrajzáról, oktatásáról
• Irodalmi műfaj: a szerzőnek megvan a saját irodalmi műfaja, amely a védjegye. A szerző hátterét is kíséri a neki tetsző történetfolyam.
• Pszichológiai állapot: A szerző pszichológiai állapota a témaválasztás, a használt nyelv, a használt cselekmény, a szerző életszemlélete, hiedelmei és így tovább.

1. Közösségi helyzet/állapot

A társadalom közepén kialakuló vagy előforduló helyzetek, mint az ideológia, a politika, a társadalmi attitűdök, kultúra, valamint a közösség gazdasági állapota. Megjelenik a közösség kulturális háttere sztori megírható díszlet formájában, megjelenhet a szereplők párbeszédében, vagy a szerző narrációjában.

Így a belső és külső elemek leírása a novellában. Remélem hasznos.