Kötelező kijelentő és kérdő mondatok és példák

A mondat egységes szó, amely kifejezi a gondolatok és érzések fogalmát (KBBI 2016). Ban ben mondattípusFunkcióját tekintve a mondatok imperatív mondatokra, kijelentő mondatokra és kérdő mondatokra tagolódnak.

Az előző beszélgetés során a lecturerBahasa.com több más típusú mondatot is áttekintett, beleértve a mondatokat is nyers és nem szabványos, aktív és passzív mondatok, egyszerű és összetett mondatok, közvetlen és közvetett mondatok, denotációs és konnotációs mondatok, és feltételes mondat. Ebben a vitában részletesebben leírjuk a kijelentő és a kérdő felszólító mondatokat a példákkal együtt.

Felszólító mondat

Az imperatív mondatok azokba a mondattípusokba tartoznak, amelyek szintaktikai alakjuk alapján nem kapcsolódnak a pragmatikus funkciókhoz (a nyelv mint eszköz) kommunikáció gyakorlati).

Az imperatívum meghatározása a Nagy Szótár szerint Nyelv Indonézia (KBBI) parancsol vagy parancsol; joga van parancsokat adni; kötelező. Tehát az imperatív mondatok jelentése a jelentésből nézve egy olyan mondat, amely parancsot tartalmaz. A parancsmondat olyan mondat, amely arra szolgál, hogy megkérje / megtiltja valakit, hogy tegyen / ne tegyen valamit.

A felszólító mondatokat általában a beszéd intonációjából lehet látni. Kötelező mondatokat mondanak (nyelv orális) magas hangnemű / intonációjú beszélők, míg az írott nyelven az imperatív mondatokat a mondat végén felkiáltójel (!) jelöli. Lehetséges azonban, ha az imperatív mondatokat bizonyos feltételektől függően lapos intonációval mondják.

Ezen jellemzők mellett az imperatív mondatokat számos egyéb jellemzőből lehet azonosítani, többek között a következőkből:

•  Megerősítő, simító és parancsoló elemek (elvárások, tiltások, meghívók vagy kérések) használata
• Általában a magas intonációt csak a mondat elején, míg a mondat végén gyakran alacsonyabb hangnemben használják
• Az inverz elrendezés (fordított helyzet) azt jelenti, hogy nem mindig állítmány-alany
• A cselekmény elkövetőjét nem mindig tárják fel

Alapvetően az elengedhetetlen mondatok parancsként szolgálnak a beszélõ elvárásainak vagy vágyainak. A felszólító mondat általában meghívást, kérést vagy tiltást tartalmaz.

Az imperatív mondatok típusai

A fenti jellemzők alapján az imperatív mondatokat több típusra osztják, nevezetesen intranszitívre; tranzitív; sima; Kérés; remény; tilalom; és mulasztás. A következő leírásban többféle imperatív mondat kerül leírásra.

1. Intranzitív imperatív mondat

Az intranszitív imperatív mondat egy parancsmondat, amely intranzitív deklaratív mondatból (állításból) állítmányt alkot. szó alap igék, melléknévi kifejezések és verbális kifejezések, amelyek előtagja ber-, és meng-, vagy elöljárószó.

Példa:

• Kilépés!
• Megy!
• Pihenjen a botanikus kertekben!
• Benne vagy!
• Pofa be !
• Hagyj minket!

2. Transzitív imperatív mondat

A tranzitív imperatív mondat olyan parancsmondat, amely egy tranzitív ige predikátumból alakul ki, a tranzitív imperatív mondat majdnem megegyezik egy passzív deklaratív mondattal.

Példa:

• Menjen, ahová csak akar!
• Változtasson meg minden rossz szokásán!
• Élvezze minden gazdagságát!
• Javítsa meg a tetőt!
• Vedd meg húgod kedvenc fagylaltját!
• Csak egyél itt!

3. Finom felszólító mondatok

A finom imperatív mondatok olyan imperatív mondatok, amelyek olyan finom szókincset használnak, mint például a try szó; Kérem; kérem; Tudna nekem; stb.

Példa:

• Kérem, főzzön nekem kávét!
• Kérjük, lépjen be igazgatói irodánkba!
• Próbálja ki a tortámat!
• Kérem, jöjjön a házamba!
• Kérjük, küldje el ezt a levelet a házim tanáromnak!
• Kérjük, ellenőrizze a teljességet levél- a levél!
• Várjuk meg a következő vizsgálatot!

4. A kérés kényszerítő mondatai

A kérés elengedhetetlen mondata a parancsmondat egy olyan formája, amely a „ask” vagy a „beg” szót használja. A felszólító mondat kérésének tárgya nem mindig merül fel, és általában az alany maga a beszélő.

Példa:

• Kérjük, üdvözölje ezt a fájlt!
• Kérem, figyeljenek, uraim!
• Kérjen egy darab papírt a szomszéd szobában!
• Bocsánatot kérni édesanyjától!
• Kérje a szüleitől engedélyt!
• Egy pillanat!

5. A remény imperatív mondatai

A remény kötelező mondatait általában a meghívás kötelező mondatának is nevezik. A remény vagy meghívás elengedhetetlen mondata egy parancsmondat, amely tartalmazza a meghívás vagy a remény szót, általában a „gyere” vagy a „hagyjuk” szóval.

Példa:

• Fejlesszük együtt iskolánkat!
• Dolgozzunk együtt minden polgárral a vízi utak tisztításán!
• Tartsuk tisztán a strandot ezentúl!
• Együtt kell működnünk a munkavállalók szolidaritásának kiépítésén!
• Legyünk szorgalmasak a spórolásban!
• Menjünk sokat Monasba!

6. A tiltás kötelező mondatai

A tilalom kötelező mondata egy parancsmondat, amely a "nem" szóval megjelölt tiltást tartalmazza.

Példa:

• Soha többé ne lépjen erre a házra!
• Ne dobjon szemetet sehova!
• Ne viccelj evés közben!
• Ne sértse meg a közlekedési táblákat!
• Ne felejtsd el útközben kikapcsolni a kályhát!

7. A kihagyás imperatív mondatai

A kihagyás kötelező mondata a parancsmondat egyik formája, amely a let szót tartalmazza; hagyjuk. A kihagyás kötelező mondata a tiltó kényszerítő állítás ellentétes formája. A kihagyás elengedhetetlen mondata azt jelenti, hogy hagyni kell, hogy valami megtiltás nélkül történjen.

Példa:

• Csak engedje el!
• Hadd történjen minden!
• Hagyja, hogy a teknős visszatérjen élőhelyére!
• Hadd töltse ki az egészet adat maga!
• Hadd sírjon, amilyen hangosan csak tud!

Röviden: az imperatív mondatokat imperatív mondatokként értelmezik, amelyeket különböző szándékok alapján fejeznek ki. A parancsok lehetnek tiltások, kérések vagy letiltások, a mondatban szereplő intonációtól és szóelemektől függően.

Kijelentő mondat

A deklaratív szó a latin "deklaratio" szóból származik, ami jelentése "nyilatkozat". A nyilatkozatok ismeretterjesztő hírmondatokként, tényekként (véleményekként) is ismertek. Ebből a rövid megértésből a kijelentő mondat mondatként értelmezhető nyilatkozat formájában, és információszolgáltatásra szolgál információ valamiről anélkül, hogy konkrét választ várna. A kijelentő mondatok egyszerű mondatok, amelyeknek csak egy tantárgyuk van, és az idézőjelekkel végződő állítmány (“).

(Olvas: kijelentő mondat példa)

A kijelentő mondatok további jellemzői:

• A mondatszerkezet nem jellemző (megegyezik más mondatokkal)
• Lapos és semleges intonációval beszélve (a mondat egyik részét sem tartják fontosabbnak)
• A kijelentő mondatok elhelyezhetők a mondat elején vagy végén (a beszélgetés tárgya)

A kijelentő mondatok típusai

A kijelentő mondatok aktív deklaratívakba vannak csoportosítva; passzív; inverzió; élő; és közvetve. Íme magyarázat mindegyikre:

1. Aktív kijelentő mondat

Az aktív deklaratív mondatok aktív mondatok, az alany intézkedik az objektummal.

Példa:

• Egy autó ma reggel 05.00 körül nekicsapódott a Gajah Mada Buleleng útnak
• Én és bácsi egy hete nyaralni mentünk a nagymama házába
• Az országos rendőrfőkapitány arra kérte munkatársait, hogy közösen biztosítsák az Indonéz Köztársaság szuverenitását
• A nagypapa tanítja nővérét napraforgó ültetésére az udvarra
• A testvér egy eltört nővér játékát javítja
• Elke kölcsönvette nővére íróasztalát, hogy tanuljon
• Dian beismerte, hogy véletlenül eldobta a fontos dokumentumot
• Éles késsel vágják le az áldozati állatot

2. Passzív kijelentő mondat

A passzív kijelentő mondat egy olyan hírmondat-forma, amelynek tárgyát az objektum cselekedete alá helyezi.

Példa:

• A baleset áldozatának nyakláncát kifosztották azok, akiket a hatóságok még mindig üldöznek
• Haltolvaj hajó a tengerben Indonézia a tengerészeti miniszter parancsára elsüllyesztették
• A ház előtti pálma virágcserépet tegnap este elütötte egy Mr. RT tulajdonában lévő pick-up autó
• A lebontott szerves hulladékból a nagyapa komposztot készít
• A ma délután tetten ért mobiltelefon-tolvajt a helyiek kíméletlenül megverték
• A DPR épület kerítése múlt hétfőn tömegtombolás áldozata lett
• A ház melletti tyúkól el lett söpörve, amikor tegnap az árvíz az udvart érte
• Házunkban az áram elszakadt a tegnap esti villámlás miatt
• Gyűjteménye néhány könyvét olcsón eladják, hogy fizessék anyja kórházi kezelését
• A nappali falát át kellett festeni unokaöccse graffiti miatt, aki még kisgyermek volt

3. Fordított kijelentő mondat

A fordított kijelentő mondat olyan mondat, amelynek állítmánya megelőzi az alanyot.

Példa:

• Jön az apja, aki tizenöt éve nem látta
• A követ édesanyja utasítása szerint halála előtt Ganesha-szoborra hasonlították
• Sírj anya, miután a lánya kiabálta
• Jól megtakarította a pénzt a holnapi útra
• Meglátogatta Kalimantant, ahonnan ősei származnak
• A kerítés előtt eltalálta a növénycserépet, amikor a tanács épületébe kényszerült
• A nagymama kedvenc piskótája karácsonyi ajándékként készült Anyától
• Anyja karjához szaladt
• Megdörzsölte a nagymama arcát, amely már egész nap izzadt, miután egész nap eladta
• Sírva ért testvére sírjához, miután megérkezett Paluból

4. Közvetlen kijelentő mondat

A közvetlen kijelentő mondatok olyan hírmondatok, amelyek idézeteket tartalmaznak valaki beszélgetéséből az elmondottak szerint.

Példa:

• Lina azt mondta: "Ma délután nagymama sírjához megyek."
• "A pénzügyi felügyeleti csoport holnap itt lesz, hogy ellenőrizze az irodát." Manager mondta
• - Most elviszlek a kórházba. Apa mondta anyának
• Nagyapa azt mondta: - Holnap reggel gazdálkodjunk.
• A tanár egyszer azt mondta: "Gyermekeinknek együtt kell tartaniuk az iskolát."
• - Hogy van a fagylalt, Sis? - kérdezte apa, amikor ma délután megvette húgom kedvenc fagylaltját.
• A bíró figyelmeztetett: "Ha a közönség nem tud megnyugodni, akkor elhalasztom ezt a tárgyalást."
• Fajar apja egyszer azt mondta: "Kérem, vigyázzon Fajarra, őt még mindig elrontja a karaktere."
• - Indulás előtt imádkozzunk először, testvérek - mondta a cserkészedző.
• "Gyere Iwan, gyere itt enni velünk" - mondta az anya kis barátomnak.

5. Közvetett kijelentő mondat

Az indirekt kijelentő mondatok olyan mondatok, amelyek megismétlik mások által elmondottakat.

Példa:

• Anya azt mondta, tegnap este apának magas láza volt
• Denis azt mondta, hogy nem szereti a buszt
• A semampiri rendőrfőkapitány kifejtette, hogy a baleset pusztán azért történt, mert a bemo sofőr álmos volt
• Bondan úr elmondta, hogy fiát a kórházban kezelték, mert tífuszos volt
• Arinak üzenete volt, hogy ajándékot vegyen neki a születésnapján
• Kadekné mindig emlékezteti gyermekeit, hogy ne aludjanak késő este
• Ma reggel Adit megparancsolta neki, hogy vegyen sárga rizst ebédre
• RT úr azt tanácsolta minden lakónak, hogy vegyen részt holnap reggel az egészséges testmozgásban
• A tanár szerint mindannyian kötelesek vagyunk olvasni, még akkor is, ha csak napi öt percig
• Az elnök emlékeztette embereit, hogy ne érzelmeskedjenek a SARA-kérdésekben

Kérdő mondat

A kérdő mondat olyan mondat, amely kérdő mondatot tartalmaz. A nyelv eredetéből, nevezetesen a kihallgatásból ítélve, értelmezhető, hogy a kérdő mondatok úgy működnek, hogy valamit vagy hírt kérjenek másoktól. A kérdő mondatok leggyakrabban kérdőjelet (?) Használnak az egyes mondatok végén.

(Olvas: kérdő mondat példája)

A kérdő mondatok másik jellemzője, hogy kinéz tól től kérdő szó egy mondat elején, amely válik hozzávaló olyan válaszokat kapni, mint mi; Ki; Hol; Mikor; Miért; Hogyan; stb.

Kérdő mondatok típusai

A kérdő mondatok több típusra oszthatók, nevezetesen:

1. Vallomást kérő kérdő mondatok

Ez a kérdő mondat olyan típusú kérdő mondat, amely vallomásos választ vár a beszélgetőpartnertől. A vallomást kérő kérdő mondatok általában már határozott választ tartalmaznak, és választásokból vagy ajánlatokból állnak. Az ilyen típusú mondatokat a "mi" kérdőszóval jelölik

Példa:

• Elküldte a fájlt?
• Rendőr vagy?
• Te voltál az, aki firkált a tantermünk falára?
• Tudsz az üzlet tulajdonosáról, aki most menekült?
• Biztos benne a választott főiskolai szak?
• Kifizette korábban a hátralékot?
• Korábban volt jelzálogkölcsönök?
• Biztos abban, hogy dönt a válásról?
• Az összes fájl rendben van?
• Minden lakos számára kötelező NPWP-vel rendelkezni?

2. Kérdező mondatok Válaszkérés Kérdő szavak

A kérdőszavra választ kérő kérdő mondatot a mit használó mondat jelzi; Ki; Hol; Mikor; Hogyan; stb.

Példa:

• Mikor mész Bandungba?
• Hogy áll a jelentéskártyád ebben a félévben?
• Hová rakja a motorját?
• Ki kíséri ma délután a partira?
• Mi a kedvenc színe?
• Hol van a házad?
• Mit hozott a holnapi piknikre?
• Mikor fizeti meg az adósságát?
• Hol van most az édesanyád?
• Mit tehet, hogy engesztelje hibáját?

3. Mondat Kérdező válasz oka

Az okra adott válaszú kérdő mondat olyan kérdő mondat, amelyet megelőz a "miért" vagy "miért" szó.

Példa:

• Miért nem jössz dolgozni?
• Miért tört el a biciklid?
• Miért olyan rendetlenek a ruháid?
• Miért fáj a kezed
• Miért jött ide újra?
• Miért tört el a ceruzád?
• Miért félsz találkozni édesanyáddal?
• Miért jött haza ilyen hamar?
• Miért olyan forró a házad?
• Miért jöttél későn ma?

4. Vélemény Válasz Kérdő mondat

A vélemény-válasz kérdő mondat egy olyan kérdő mondat, amely általában a "hogyan" szót használja a mondat elején.

Példa:

• Hogy van a nagyi falu?
• Hogyan történt a lopás?
• Hogyan égett a tűz ennyi házat?
• Hogy áll anyukád és apukád?
• Hogyan tanultad meg ezt a számítógépet?
• Hogyan került ki a pénz a táskádból?
• Hogyan szivároghat ki ez a csap a javítás után?
• Mit gondol a SARA-kérdésről az utóbbi időben?
• Hogyan kerülnek az egerek a házba?
• Mi lenne, ha később elmennénk Dufanba nyaralni?

Így a kijelentő és a kérdő felszólító mondatok rövid magyarázata a példákkal együtt. Remélhetőleg betekintést nyújthat és hasznos lehet!