Példák mondatokra és tagmondatokra indonéz nyelven

Indonéz nyelven vannak úgynevezett kifejezések és tagmondatok, amelyek részét képezik tól től mondatok, amelyek önállóan állnak. Ezeknek a kifejezéseknek és tagmondatoknak megvannak a maguk jellemzői és típusai. Az alábbiakban tárgyaljuk az indonéz kifejezések és tagmondatok jelentését, jellemzőit, típusait és példáit.

Kifejezés

Általában a kifejezés jelentése két vagy több szó kombinációja, és jelentése van, amely a mondat szavai szerint változik. A kifejezés néhány jellemzője:

• két vagy több szóból áll
• nyelvtani jelentése van (változtatható)
• nyelvtani funkcióval rendelkezik mondat akár tárgyként, állítmányként, tárgyként vagy leírásként.
• nem predikatív

Mondatok típusai

Az osztály szó alapján a kifejezéseket több típusra osztják, például:

1. Ige alakok

Az ige kifejezés olyan kifejezés, amelynek kialakulásában ige elem van. Példa:

• Aludt
• Tévénézés
• Megette
• A baba nevet
• Gyerekek játszanak
• Apu olvas
• Iskolába menni
• A szülők segítése
• Gyorsan fut
• Esti séta

2. Mellékmondatok

A melléknévi kifejezések olyan kifejezések, amelyek fő alkotóelemei a melléknevek. Mint:

• Nagyon nagy
• A legjobb
• Édes álom
• Az idő nagyon meleg
• Szép táj
• Az épület nagyon magas
• A leggyorsabb futó
• Az osztály legdrágább cipője
• Az út megszakadt
• Hosszú utazás

3. Főnévi kifejezés

A főnévi kifejezés olyan kifejezés, amelynek fő képzési eleme a főnév. Példa:

• Sport Központ
• Kosárlabdapálya
• Kórház
• Képeskönyv
• Sült rizs
• Szoba ajtaja.
• Ez a ház a nagyapámé
• A nővére orvos
• Apja halász
• Aldi diák

4. Határozószó kifejezés

A határozószó kifejezés olyan kifejezés, amelyben kialakulásának fő eleme a határozószó. Példa:

• Múlt hét
• Holnapután
• kovetkező hétfőn
• Jövőre diplomázom Tahunban
• A múlt hónapban beteg voltam
• elülső ház
• Éppen
• Jobbra
• Észak felé tart
• Az ajtó mellett

5. Elöljárók

Az elöljárószó vagy elöljárószó olyan kifejezés, amelynek fő alkotóeleme az elöljárószó. Példa:

• Otthon
• A hűtőben
• Az iskola előtt
• Az ajtónál
• Bandungba
• Jakartából
• Anyának
• kedves
• Oldalról
• Délre

6. Számmondatok

A számmondat olyan kifejezés, amelynek a képződés fő eleme szó szám. Példa:

• Három
• Tizenöt
• Harminchat
• Öt bot
• Kilenc darab
• Félúton
• Tizenötezer rúpia
• Tíz lépés
• Háromezer euró
• Hatodik helyezés

Eközben a kifejezés formája alapján többféle típus áll, például:

1. Exocentrikus kifejezések

Az exocentrikus kifejezések olyan kifejezések, amelyek nem azonos helyzetben vannak az elemeken. Más szavakkal, nincs alapvető elem. Mint:

• Az állomáson várnak
• Az épületen belül sok ember van
• A közönség megérkezett a pályára
• A testvér cipőt vásárol a piacon
• Ma délután esett az eső
• Ani udvarán sok fa van
• Mindenki otthon marad, mert időjárás hideg
• Minden diák, aki a mezőn áll
• A bátyám bogorba ment
• Apa hazajön a munkából

2. Endocentrikus kifejezések

Az endocentrikus kifejezések azok a kifejezések, amelyek ugyanazon a helyzeten vannak az elemeken. Ez a kifejezés három típusra oszlik, nevezetesen:

2.1. Attributív endocentrikus kifejezések

Az attribútív endocentrikus kifejezések olyan endocentrikus kifejezések, amelyek olyan alapvető elemekkel és attribútumokkal rendelkeznek, amelyekben az attribútum a kifejezés része, de nem tartalmazza magát az elemet. Az attribútumok itt csak a kifejezés elemeit írják le. Példa:

• Új könyv
• A kerékpár elromlott
• Reggel osztály
• Múlt hét
• Szünetet tart
• Hideg időjárás
• Eső Nagyon nehéz
• Édes sütemény
• Magas épület
• Otthon

2.2. Hozzájáruló endocentrikus kifejezések

A járulékos endocentrikus kifejezések olyan endocentrikus kifejezések, amelyekben minden elem alapvető elem. Ez a kifejezés beilleszthető "és" vagy "vagy". Példa:

• Apa és anya
• Férj és feleség
• Fiú és lány
• fiatalok
• Munka vagy tanulás
• Ing vagy póló
• Politika és közgazdaságtan
• Biztonságos és kényelmes
• Zöldség és gyümölcs
• Enni és inni

2.3. Apozitív endocentrikus kifejezések

Az apozitív endocentrikus kifejezések olyan endocentrikus kifejezések, amelyek központi elemmel és tulajdonságokkal rendelkeznek. Az attribútumok nem részei az alapelemeknek, de kifejezések kifejlesztésére magyarázzák az alapvető elemeket. Példa :

• Bandung, a virágok városa
• A húgom legjobb barátja
• Jakarta az, ahol élek
• Indonézia hetedik elnöke, Joko Widodo úr
• Anyukám barátai
• Az igazgató apám barátja
• Régi barátom orvosa
• Lionel Messi, a Barcelona játékosa
• Irma, az iskolám diáktanácsának elnöke
• Rahman, a testvérem

Jelentése alapján a kifejezéseket több típusra osztják, például:

1. gyakori kifejezések, olyan kifejezés, amelynek valódi jelentése van. Példa:

• Tehéntej
• piros autó
• Új cipők

2. idiomatikus mondatok, olyan kifejezés, amelynek konnotatív (nem tényleges) jelentése van. Példa:

• Jobb kéz
• Ajándéktárgy
• Bűnbak

3. Kifejezés kétértelmű, olyan kifejezés, amelynek sok jelentése van a mondatban szereplő szó használatától függően.

• A bűnbak jelenthet egy fekete kecskét vagy egy személyt, akit mindig hibáztatnak.
• A fekete ló jelenthet fekete lovat vagy valami váratlant.
• A kéz hossza jelentheti a kéz hosszát, vagy lopni szeret.

Kikötés

A tagmondat olyan összetett szó, amelynek legalább tárgya és állítmánya van. Néha tárgyakkal és leírásokkal vannak felszerelve. A példában a tagmondat teljesebb, mint egy kifejezés, de nem nevezhető mondatnak, mert nincs végső intonációja. A mondatokhoz hasonlóan a tagmondatoknak is megvannak a maguk sajátosságai, nevezetesen:

• állítmánya van
• nincs végső intonációja

Záradék típusa

Szerkezetük alapján a tagmondatok a következőkre oszlanak:

1. szabad záradék

Olyan tagmondat, amely mondat lehet, mert ebben a tagmondatban már van egy alany és egy állítmány. Ez a záradék főklausékként is ismert. Példa:

• apa menjen
• iskolanővér
• Remek játékos

2. Kötelezett záradék

Ez a tagmondat nem lehet mondat, mert nem rendelkezik teljes elrendezéssel. Ezt a záradékot általában alárendelt záradéknak hívják. E záradék jellemzője a kötőszók jelenléte. Példa:

• Hogy ne árassza el
• Amikor esik
• Amikor felkel a nap

Az elemek alapján a záradék a következőkre oszlik:

1. szóbeli záradék, olyan tagmondat, amelynek állítmánya ige. Példa:

• Ugató kutya
• apa olvas
• Testvér gitározni

2. főnévi záradék, az állítmány főnév. Példa:

• Édesanyám tanár
• Apu hozta az asztalt
• Aldi vesz egy labdát

3. Mellékmondat, záradék, amely állítmányként melléknevet tartalmaz. Példa:

• Nagyon okosak
• Az épület nagyon magas
• A ház fényűző

4. elöljárómondat, záradék, ahol az állítmány elöljárószó. Példa:

• Anya megy a piacra
• Apa hazajön a munkából
• Elmegyek Bandungba

Így a kifejezések és tagmondatok jelentése, jellemzői, típusai és példái NyelvIndonézia Hasznos lehet.