5 szakasz a sztoriban

Szakaszok a történetben - Egyszerűen, történet vagy a cselekmény egy történet eseménysorozata. Általában a történet tartalmazza a prózatípusok, legyen az régi prózatípus, mint mindenféle történet, különféle mesék és példák, és rövid mesék példái; sem újfajta próza mint regénytípusok, mindenféle novella, a romantika típusai, és drámatípusok.

Magának az áramlásnak számos szakasza van, ahol a szakaszok a következők.

1. Bevezető szakasz (Kiállítás vagy tájolás)

Ez a történet első szakasza. Ebben a szakaszban a történet alapvető elemeit, például a karaktereket, a beállítást, a helyet, az időt és a légkört mutatják be ebben a szakaszban. Így az olvasók vagy a nézők megtudhatják, ki a történet szereplője, hol? és amikor a történet játszódik, és a szerző milyen légkört akar építeni a történetben hogy.

2. A konfliktusok kialakulásának szakaszai (Emelkedő akció)

Ez a konfliktus szakasza a történetben. A konfliktus általában a karakterek közötti konfliktusokból adódik, vagy a főszereplő váratlan problémákat tapasztal. Ebben a szakaszban az olvasó vagy a közönség tudni fogja, hogy a karakterek milyen konfliktusokat fognak átélni a történet során

sztori megtörténik. Ez a szakasz ezután az olvasót vagy a közönséget a következő, bonyolultabb és feszültebb szakaszhoz vezeti.

3. Csúcskonfliktus szakasz (Fordulópontok vagy Climax)

Az előző szakaszban bevezetett problémák ebben a szakaszban tetőznek. Ez feszültséget és nehézséget okoz a karakternek a szembesülő konfliktusok kezelésében. Ennek eredményeként az olvasó vagy a közönség feszültté válik a számukra bemutatott történet meghallgatására. Ebben a szakaszban tetőző vagy csúcspontot elérő konfliktushelyzet kialakításához használhatja példa a csúcspont beszéd alakjára történetírásban.

4. Konfliktus szakasz csökkenése (Anticlimax)

A történettel tetőzött problémák ebben a szakaszban csökkenni kezdenek. Ebben a szakaszban a karakter kezdi tudni, hogyan lehet legyőzni a szembesülő konfliktust. Az olvasó vagy a közönség által tapasztalt feszültség ebben a szakaszban is csökken. A feszültség lassan csodálatra vált. Ez azért történik, mert az olvasók vagy a nézők csodálkoznak, hogy a karakternek váratlan módon sikerült megoldania a szembesülő problémát. Írásban ebben a szakaszban a szerző használhatja példa antiklimatikus beszédalakra a csökkenő vagy anticlimactic konfliktus légkörének megerősítése.

5. Befejezési szakasz (Felbontás)

Ebben a szakaszban a történetben bemutatott összes probléma megoldódott. Nincs további konfliktus, mert az összes konfliktust a bemutatott történet szereplője oldotta meg. Ebben a szakaszban az olvasók vagy a nézők megállapíthatják a benyomást tól től a történet, egyszerre üzenet vagy a történet mögött álló üzenet.

Amikor egy minta kialakul, a történet szakaszai a következők lesznek:

Bevezetési szakasz → Konfliktus kialakulási szakasz → Csúcskonfliktus szakasz → Csökkenő konfliktus szakasz → Megoldási szakasz

Fejlesztése során a cselekményszakaszok mintázata a történetíró által bemutatandó cselekménytípusoktól függően változhat vagy alakulhat ki.

A fenti cikk magyarázatából arra lehet következtetni, hogy a történet egy esemény eseménysorozata öt szakaszból áll, nevezetesen a bevezetés szakaszából, a konfliktus megjelenéséből, a konfliktus csúcsaiból, a konfliktus csökkenéséből és a megoldás. A cikk tárgyalása itt ér véget. Remélhetőleg a cikk történetének szakaszainak tárgyalása könnyen érthető és kihasználható. Ez minden, és köszönöm.