3 Különbségek az érvelő és az elbeszélő bekezdések között indonéz nyelven
Argumentum bekezdés és elbeszélő bekezdés kettő bekezdéstípusok kívül deduktív bekezdés, induktív bekezdés, vegyes bekezdés, és még bevezető bekezdés. Ezenkívül a két bekezdés is belép a bekezdések típusai tartalmuk alapján, a meggyőzésről szóló bekezdések, az ismertető bekezdések és a leírás bekezdés. A két bekezdésben számos különbség van. A különbségeket az alábbiakban tárgyaljuk!
1. Argumentum bekezdés
Ez a bekezdés egy olyan bekezdés, amelynek célja személyes vélemény vagy érv kifejezése, valamint a véleményt alátámasztó okok. Az okoknak a tényeken és a rendelkezésre álló adatokon kell alapulniuk, és formálisan kell őket bemutatni logikusan, hogy az olvasó megértse és egyetértjen az ebben a bekezdésben átadandó érvekkel. Az érvelő bekezdések általában a típusú félig tudományos esszék, például vélemények, cikkek és esszék.
Ennek a bekezdésnek számos jellemzője van, nevezetesen:
- Tartalmazza a szerző véleményét, véleményét vagy érveit egy kérdéssel kapcsolatban.
- Szubjektív.
- A véleményeket számos ok támasztja alá, amelyek a tényeken és adatokon alapulnak.
- Célja, hogy befolyásolja az olvasót, hogy az olvasó egyetértjen a továbbított véleménnyel.
2. Elbeszélő bekezdés
Az elbeszélő bekezdés egy olyan bekezdés, amely egy esemény leírását tartalmazza, amelyet kronologikusan és koherensen közölnek. Rendeltetési hely tól től Ez a bekezdés maga nyújt bepillantást vagy leírást egy eseményről koherens és időrendben. Az elbeszélő bekezdésekben közvetített vagy elmesélt események a szerző személyes tapasztalatain alapulhatnak. Ezenkívül elbeszélő bekezdések is készíthetők a szerző fantáziája vagy képzelete alapján. Valójában egy elbeszélő esszét személyes tapasztalatok alapján lehet megírni, kombinálva a szerző fantáziájával vagy képzeletével.
Mint a bekezdés érvelés, ez a bekezdés számos jellemzővel rendelkezik, nevezetesen:
- Egy esemény leírását tartalmazza, amelyet kronologikusan és összefüggően mondanak el.
- Szubjektív.
- Van rá utalás az időre.
- Sztori alapulhat személyes tapasztalaton, a szerző fantáziáján vagy a kettő kombinációján.
- Nem úgy tesz, mintha befolyásolná az olvasókat.
- Fő célja egyszerűen betekintést nyújtani vagy leírni egy eseményt.
A fenti magyarázatokból arra lehet következtetni, hogy az érvelés és az elbeszélő bekezdések közötti különbség a következő!
- Az érvelési bekezdés egy olyan bekezdés, amely a szerző személyes véleményét tartalmazza, amelyet számos tény és meglévő adat megerősít. Eközben az elbeszélő bekezdés kronologikusan és koherensen elbeszélt eseményt tartalmaz.
- Az argumentum bekezdések tényeket és adat ami megerősíti a szerző véleményét, míg az elbeszélő bekezdés az idő leírását tartalmazza, amely elmagyarázza, hogy az események mikor következtek be.
- Az érvelési bekezdés célja, hogy befolyásolja az olvasót, hogy az olvasó egyetértjen a szerző által felhozott érvekkel. Eközben az elbeszélő bekezdés nem úgy tesz, mintha befolyásolná a bekezdés olvasóit. Ez a bekezdés csak részletesen ismerteti vagy betekintést nyújt egy eseménybe koherensen, a többiek pedig hagyják, hogy az olvasó megemésztse és értelmezze a közölt narratív bekezdéseket hogy.
Nagy vonalakban arra a következtetésre juthatunk, hogy az érvelés és a narratív bekezdések közötti különbség nyelv Indonézia három dologból áll. A három dolog magában foglalja a bekezdés tartalmát, az abban foglalt elemeket és a bekezdés célját.
Ez az érvelés és az elbeszélő bekezdések közötti különbségeket tárgyalja indonézül. Remélhetőleg hasznos és betekintést nyújthat minden olvasó számára, különös tekintettel a bekezdésekre és a nyelvre Indonézia általánosságban. Ez minden, és köszönöm.