Hogyan lehet megkülönböztetni az indonéz mondatok kiegészítő és mellékmondatát?

Hogyan lehet megkülönböztetni a kiegészítést és a határozószót indonéz mondatokban - A nyelvben Indonézia, a mondat a legkisebb nyelvi egység, amely a jó gondolatok kifejezésére szolgál orális vagy írva. És egy tökéletes mondatban több elemből áll, nevezetesen alany, állítmány, tárgy, kiegészítő és leírás. Ezen elemek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai. Az alany és az állítmány a legfontosabb egy mondatban. Az alany az állítmány végrehajtója. Míg az állítmány az ige, és a tárgy az a dolog, amelynek az ige ki van téve. A szubjektum és az állítmány elem két olyan elem, amelyeknek létezniük kell ahhoz, hogy felismerjék őket mondatként.

A kiegészítő elemek és a határozószók a mondat funkcionális elemei. Ez a két elem tulajdonképpen közel azonos, mert lehetnek főnevek vagy főnévi kifejezések, kiegészíthetik az állítmány elemet, és az ige mögött helyezkedhetnek el. Annak ellenére, hogy vannak bizonyos hasonlóságaik, ez nem jelenti azt, hogy a kiegészítő elemek és az információk ugyanazok az elemek. A kettőnek még mindig megvannak a különbségei. A komplement és a határozószó megkülönböztetésére a két elem jellemzőiből meg lehet jegyezni. Az alábbiakban bemutatjuk a kiegészítő jellemzőket és leírásokat.

Kiegészítő

A komplementet gyakran komplementnek is nevezik. Ez a mondat elem más mondat elemek kiegészítésére szolgál, mint például az alany, az állítmány és a motoros taxi. A kiegészítő jellemzői a következők:

1. A kiegészítés nem változtatható tárgyra

Egy objektum akkor válhat szubjektummá, ha mondat amely az objektumot tartalmazza, passzív mondattá alakul. Az objektumtól eltérően a kiegészítést nem lehet passzív hangon alanyivá változtatni. Tekintsük a következő példát:

• Anya betegen készítette a húgom csirkekását.

A fenti mondatban két csoport van: szó amelyek kiegészítőként működhetnek, nevezetesen a „nővér” és a „csirkekása”. Annak ellenőrzésére, hogy mely szavak működnek kiegészítőként, meg kell vizsgálnunk ezeket a szavakat, tantárgyként változtatva őket.

• Amikor a nővérem beteg volt, anyám csirkekását készített.
• Amikor beteg volt, édesanyja csirkekását készített.

E két mondat alapján az első mondat a megfelelő mondat. A második mondattól eltérően, amely megfelelő mondat, nincs furcsa jelentése. Tehát arra lehet következtetni, hogy a "csirkekása" kiegészítőként, a "nővér" pedig tárgyként működik.

2. Kiegészítő elemek lehetnek főnevek, kifejezések vagy tagmondatok

A mondat kiegészítő elemei lehetnek főnevek, kifejezések vagy tagmondatok. Tekintsük a következő példát:

• Apám vett egy új biciklit a húgomnak.

A fenti mondatban két főnév található, nevezetesen testvér és új kerékpár. Annak megállapításához, hogy melyik főnév kiegészítő, meg kell határozni, hogy melyik főnév működik alanyként, amikor a mondatot passzív mondattá alakítják. Azokat a főneveket, amelyek passzív mondatokban alanyok lehetnek, tárgyakként, a passzív mondatokban pedig nem alkothatunk. Vegye figyelembe a következő mondatokat:

• Főnév: „testvér”: A testvér apja új biciklit vásárolt
• Főnév „új bicikli”: apám új biciklit vásárolt a nővérem

A fenti két mondat alapján látható, hogy az „új kerékpár” főnév nem működhet alanyként egy passzív mondatban. Ezért arra lehet következtetni, hogy az „új kerékpár” főnév kiegészíti egymást. Példák a mondatok kiegészítéseként kifejezések és tagmondatok formájában történő felhasználására:

• A harcosok felfegyverkeztek kihegyezett bambusz. (a „bambusz tüskés” kifejezés kiegészítésként van elhelyezve)
• - gondolja apa hogy minden gyermekének keményen kell dolgoznia. (a „minden gyermekének keményen kell dolgozni” kitétel kiegészíti)

3. Helyzete az állítmány mögött

Egy mondatban a kiegészítés helye eltérő lehet. A kiegészítések elhelyezhetők közvetlenül az állítmány mögött vagy az objektum mögött (ha az állítmány után van objektum elem). Példa:

• Mrs. Rahmieladásiketupat tofu.

S P Pel

• Anwar úrkiöntizzad.

S P Pel

• Kormányadniszegény emberekkészpénz közvetlen segítség.

S P O Pel

• TinatanítAntoarab.

S P O Pel

Az első két példa azt mutatja, hogy a komplement a predikátum mögött található, míg a következő két példa azt mutatja, hogy a komplement a predikátum mögött, de az objektum után helyezkedik el.

Információ

A határozószó a mondat olyan eleme, amely a mondat teljes részének magyarázatát szolgálja. A magyarázat megléte egy mondatban megmagyarázza, hogy a mondat eseményei hogyan, mikor és hol. Egy információ bárhol megtalálható. Az információk jellemzői:

1. Az információk típusai

A mondatok leírása a következő lehet:

Típus Leírás	Példa
A hely	otthon, az iskolában, az irodában
Idő	ma reggel, tegnap este, mikor eső
Eszköz	késsel, traktorral
Út	lazán, lelkesen
Rendeltetési hely	tudatában lenni, gyorsnak lenni
Résztvevő	családdal, barátok kíséretében
Feltételek	amíg jön
birtokos	Még ha fáj is, akkor is, ha már késő

Példák a mellékmondatokat tartalmazó mondatokra:

• Anya háztartási szükségletekre vásárol a piacon.
• Ma reggel Reno úgy dönt, hogy elmegy tól től itthon.
• Ratna elvágta a lábszíjait késsel.
• A kormány válaszol a hazaárulás kérdésére lazán.
• Tiwi úgy dönt, hogy csatlakozik a kikapcsolódáshoz amíg az anya részt vesz.

2. Magyarázat egy mondatban

A kiegészítéssel szemben, amely nem ad túl nagy egyértelműséget a mondatban, a határozószó magyarázatként működik. Egy mondattal egy mondat értelmesebbé válik. A határozószók értelmesebbé teszik a mondatot. Példa:

• ApaKüldanyabocsánatkérő levél.
• S P O Pel
• Két napjaApaKüldanyalevél bocsánatkérés.
• K-idő S P O Pel

A második mondat a K-S-P-O-Pel mintázatban van elrendezve. Pontosabban, a használt határozószó típusa az idő határozószava. Az első mondattal ellentétben az S-P-O-Pel minta elrendezésével, információ ami a második mondatban van (mellékmondat-elemeket tartalmaz) teljesebbé válik. A második mondat nemcsak arról tájékoztat, hogy az apa levelet küldött az anyának, hanem azt is, hogy mikor küldték el a levelet.

3. A hely áthelyezhető

A leírás elrendezése nem korlátozott. A határozószók vagy a mondat elejére vagy végére helyezhetők. A határozószók elhelyezése más helyen nem változtatja meg a mondat jelentését. Tekintsük a következő példát:

• A fájdalom ellenéreanyafőzz továbbnekünk.
• K S P Pel

• Mr. Camatvezetszocializációa csarnokban falu.
• S P O K

• Babainni kellanyatejkét évig.
• S P O K

Ez a magyarázat arra, hogyan lehet megkülönböztetni a kiegészítőket és a határozószókat a mondatokban nyelv Indonézia. Remélhetőleg az ebben a cikkben szereplő leírás hasznos lehet az összes olvasó tanulási folyamatában. Köszönöm.