4 mellékmondat típusa a szintaktikus viselkedés alapján indonéz nyelven

A határozószó vagy a határozószó olyan szó, amely egyes szavak magyarázataként működik típusú szavak és leírásként is szolgál mondattípusok bizonyos. Maga a szó bizonyos kritériumok alapján több típusra oszlik, legyen szó formájáról, szintaxisáról vagy szemantikájáról. Ebben a cikkben megtudjuk, mit határozószók típusai vagy szintaktikai viselkedésük szerint osztályozott határozószók, ahol az oldal szerint hu.wiktionary.org, a mellékmondatok típusai szintaktikai viselkedésük alapján négy típusra oszthatók típusok, nevezetesen:

1. Határozószó, amely megelőzi a magyarázandó szót

Ez a határozószó olyan mellékmondat, amelynek helyzete a határozóval magyarázandó szó előtt áll. Például:

• Az a fürdőszoba nagyon piszkos.
  • szó nagyon a fenti mondatban egy határozószó, amely megelőzi a szót piszkos amit a szó próbál leírni.
• Ő nagyon a szakterület szakértője technológiakommunikáció.
  • szó nagyon a fenti mondatban egy határozószó, amely megelőzi a szót szakértő amit a szó próbál leírni.
• Az a személy így barátai könnyen becsaphatják.
  instagram viewer
  • szó így tovább mondat a fenti egy mellékmondat, amely megelőzi a szót könnyen mit próbál magyarázni szó hogy.

2. Mellékmondatok, amelyek követik azt a szót, amelyet meg akar magyarázni

szemben tól től az előző határozószó, ez a határozószó olyan mellékmondat, amely a szó után következik, amelyet ez a szó meg akar magyarázni. Példa:

• Hú, dallamos egyszer az ő hangja!
  • szó egyszer a fenti mondatban egy határozószó, amely a szót követi hangolható amit a szó próbál leírni.
• Most vettem egy italt csak a boltban.
  • szó csak a fenti mondatban egy határozószó, amely a szót követi ital amit a szó próbál leírni.
• A ház leégett pillanatnyilag.
  • szó pillanatnyilag a fenti mondatban egy határozószó, amely a szót követi megperzselt amit a szó próbál leírni.

3. Mellékmondatok, amelyek megelőzik vagy követik a magyarázandó szót

Ez a határozószó olyan mellékmondat, amely az e szóval magyarázandó szó elé vagy után helyezhető el. Példa:

• én mindig szeretni őt.
  • A fenti mondatban a határozószó mindig legyen a szó előtt szeretni őt amit a szó próbál leírni. A szó a szó után is elhelyezhető szeretni őt, így a fenti mondat lesz: szeretem mindig.
• Csodálom őt csendesen.
  • Határozószó csendesen a fenti mondatban a szó után kerül csodálja meg amit a szó próbál leírni. A szó a szó elé helyezhető csodálom, tehát a fenti mondat a következő lesz: i csendesen csodálja meg.

4. Mellékmondatok, amelyek megelőzik és követik a magyarázandó szót

Ez a határozószó olyan mellékmondat, amely a magyarázandó szó előtt és után van, tehát a magyarázandó szó ezen mellékmondatok között van. Például:

• Ő csak döbbenten csak abban a parkban.
  • Csak és csak határozószó, amely leírja a szót döbbenten a két határozószó között.
• Biztos vagyok benne, hogy ő nem állampolgárok körül akik e falu körül élnek.
  • Nem és körül határozószó, amely elmagyarázza és kiegészíti a magyarázni kívánt szót, nevezetesen állampolgárok.

Így a mellékmondatok típusainak megvitatása a szintaktikai viselkedésük alapján nyelvIndonézia. Ha az olvasó más típusú szavakat szeretne tudni, akkor az olvasó megnyithatja a cikket típusú igék, melléknevek típusai, típusú elöljárók, és típusú kérdéseket. Remélhetőleg minden olvasó számára hasznos.