A hálózati kultúra, technikák, média, szakaszok és példák meghatározása

megértés-szövet-kultúra

Gyors olvasásElőadás
1.A szöveti kultúra meghatározása
2.A szöveti kultúra típusai
3.Hálózati kultúra média
4.Szövettenyésztési technikák
5.Hálózati kultúra kifejezések
6.1. Magyarázat Kiválasztás
7.2. Média kiválasztása
8.3. Környezeti kiválasztás
9.A szöveti kultúra folyamata és szakaszai
10.1. Az anyanövények kiválasztása és előkészítése az Explants forrásaként
11.2. Kultúra megindítása
12.3. Sterilizáció
13.4. Szorzás
14.5. Lövésnyújtás, indukció és gyökérfejlődés
15.6. Akklimatizáció
16.Kulturális előnyök
17.A szöveti kultúra hatása
18.A szöveti kultúra előnyei
19.A szöveti kultúra hátrányai
20.Példák szöveti tenyésztési növényekre
21.Ossza meg ezt:

A szöveti kultúra meghatározása

A kifejezés szerint a szövetkultúra két szóból áll, nevezetesen a tenyésztés, amely művelést jelent, és a szövet, amely azonos funkciójú és formájú sejtcsoportot jelent. Megállapítható, hogy ez a szövetkultúra kísérlet olyan sejtek tenyésztésére, amelyek rendelkeznek vagy a növényéhez hasonló formájú és funkciójú, így később új növényzé válik, amely teljes.

instagram viewer

A szövetkultúrát bizonyos növények egyes részeinek, például levelek, rügyek, és mások is ezt követően hálózatot növesztenek egy zárt tartályba, amely átlátszó a fény számára, majd aszeptikus (steril) elvvel, hogy a növény ezután új növényré regenerálódhasson teljes.

A szöveti tenyésztéshez vett szövetnek merisztéma szövetnek kell lennie, amely egy fiatal szövet, amely még mindig aktívan osztódik, teljes plazma, vékony falak és vakuolák kicsi. A merisztéma szövet használata a tenyészet végtermését is maximalizálja.

Ez a tényleges szöveti tenyésztési folyamat hosszú ideje zajlik vagy tart. Először ezt a szöveti tenyésztést Gottlieb Haberland hajtotta végre egyszikű növényekben található mezofill növények felhasználásával.


A szöveti kultúra típusai

Szövet-kultúra-típus

A tenyésztésre kiválasztott szövet szerint ez a szövetkultúra több típusra oszlik, beleértve:

  1. Pollen kultúra
    Ez a fajta tenyésztés olyan szövetkultúra, amely pollent (explantánsként) használ (a tenyészethez kiválasztott szövet).
  2. Embriókultúra
    Olyan tenyésztéstípus, amely a növény egyes részeit növényi embriók formájában hasznosítja. Példa erre a kopyor kókusz embrió.
  3. Protoplast kultúra
    Olyan tenyésztéstípus, amely fal nélküli élő szövetsejteket használ, nevezetesen eksplannya néven.
  4. Kloroplaszt kultúra
    Olyan tenyésztéstípus, amely egy növény kloroplasztját (zöld sejtjét) használja egy teljesen új növény előállításához.
  5. Meristem kultúra
    Olyan kultúra, amely a növényi részeket fiatal szövet formájában használja, amely aktívan osztódik (merisztémák), nevezetesen a kultúra feltárásaként.
  6. Lépjen be a kultúrába
    Olyan típusú szöveti kultúra, amely növényi részeket portok formájában használ fel explantánsként.

Hálózati kultúra média

Média-Kultúra-Hálózat

Kétféle táptalaj választható vagy választható ki a szövettenyésztési folyamathoz, beleértve:

  1. Murashige és Skoog (MS) Basic Media
    Ezt a táptalajt minden növénytípusban használják, különösen a lágyszárúakban. Ebben a közegben magas növekedési elemek és ásványi anyagok találhatók.
  2. Basic Media B5 vagy Gamborg
    Ezt a táptalajt használják szójabab, alfa és más hüvelyesek sejtszuszpenziós tenyésztésére.
  3. Fehér alapanyag
    Ezt a táptalajt gyökértenyésztéshez használják. Ebben a közegben azonban alacsony az ásványianyag-tartalom és a tenyésztett növények számára szükséges egyéb anyagok.
  4. Vacint Went Media (VW)
    Ezt a táptalajt kifejezetten orchidea növényekhez használják
  5. Nicsh Basic Media
    Ezt a táptalajt használják pollenkultúrához, valamint sejttenyésztéshez
  6. Schenk és Hildebrant Dasar Basic Media
    Ezt a táptalajt fás szárú növényekhez használják.
  7. Woody Plant Medium (WPM) alapvető táptalaj
    Ezt a táptalajt fás szárú növényeknél is használják
  8. N6 Basic Media
    Ezt a táptalajt gabonanövényeken használják, különösen a rizst, valamint más gabonaféléket.

Szövettenyésztési technikák

Szövet-kultúra-technika

A szövettenyésztési eljárásban a vegetatív növények növekedését alkalmazzák. A szedett növényi részeket, sejteket vagy szöveteket 2 táptalajba helyezzük és tartjuk fenn, nevezetesen szilárd táptalajban és folyékony táptalajban. Ne felejtsük el, hogy ehhez a szövetkultúrához aszeptikus (steril) táptalaj szükséges.

A táptalajba helyezve a felhasznált növényi részek elszaporodnak és kalluszt alkotnak. Ha a kalluszt eltávolítják és megfelelő differenciálódási közegbe helyezik, akkor ültetvényeket (kis új növényeket) alkot.

Ez a szöveti tenyésztési technika valójában a totipotencia elméletet használja, amelyet Schleiden és Schwan fedezett fel 1838-ban. A tototpotencia az az elv, amely kimondja, hogy a növény bármely részét a növekedés érdekében veszik igénybe kultúra, ha a megfelelő közegbe és környezetbe kerül, akkor olyan növényzé válik, amely tökéletes.

A szövetkultúrában is számos módszerrel fejlesztették ki, beleértve a következőket:

  • A merisztém tenyészet a szövet tenyésztése fiatal szövetből származó ex-növények vagy merisztémák felhasználásával.
  • A pollenkultúra / portyakultúra, pollenből vagy porzóból származó explantátumokat használ.
  • Protoplaszt kultúra, ehhez protoplasztokból származó explantátumokat használnak.
  • Kloroplaszt tenyészet, ez kloroplasztokat használ a protoplaszt fúziója céljából.

A szomatikus kereszt (protoplasztszám / protoplaszt fúzió) kétféle protoplaszt keresztez, ezt követően addig tenyésztik, amíg új tulajdonságokkal rendelkező kis növényzé nem válnak.


Hálózati kultúra kifejezések

Hálózat-kultúra-követelmények

1. Magyarázat Kiválasztás

A tenyésztéshez vett szövetnek olyan fiatal szövetnek kell lennie, amely még aktívan osztódik, hogy ezután segítsen vagy segíthet a következő hálózat fejlesztésében, amely aztán hálózattá nő új üzem.


2. Média kiválasztása

A jó táptalajok, és szövetkultúrás tápközegként is használhatók, mindenféle táptalajt kínálnak tápanyagok a szövetnövekedési folyamatokhoz, például szénhidrátok, ásványi anyagok, vitaminok és szabályozó anyagok hormonok. Ezért különféle fajtákat, például szénhidrátokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és hormonszabályozó anyagokat kell hozzáadnunk a táptalajhoz.


3. Környezeti kiválasztás

A feltétel vagy a jó környezeti helyzet az aszeptikus követelményeknek való megfelelés, nevezetesen a szövetkultúra elveként. Vagyis a tenyésztési folyamat minden szakaszának sterilnek kell lennie. Ennek célja a baktériumok vagy baktériumok általi szennyeződés elkerülése. Az explantánsok és a közegek sterilizálása történhet vagy hajtható végre lamináris légáramban. Figyelembe kell venni a tárolási területet is, például a hőmérsékletet, a világítást és a jó levegőszabályozást.


A szöveti kultúra folyamata és szakaszai

Folyamat-és szakaszok-hálózati kultúra

1. Az anyanövények kiválasztása és előkészítése az Explants forrásaként

Ez nagyon fontos dolog. Ennek a növénynek a kiválasztása egyértelmű típusból, fajból és fajtából indul ki. Ennek a növénynek egészségesnek és kártevőktől és betegségektől mentesnek kell lennie. Az előkészítés erre a szelekcióra történhet vagy történhet lamináris légáramban vagy konzervdobozban üvegházban végezhető, így a kultiválni kívánt növények megnőhetnek jó.


2. Kultúra megindítása

A kulturális beavatás célja itt aszeptikus és ékezetes elvek teljesítése. Az aszeptikus mentes a mikroorganizmusoktól, míg az ékezetes a nem kívánt mikroorganizmusoktól. A tenyésztett explantánsok képesek vagy új növénynövekedést indíthatnak el, így a következő tenyésztési folyamathoz kiválaszthatjuk vagy ki tudjuk választani a növény legjobb részét.


3. Sterilizáció

Ezt a sterilizálást azért hajtják végre, hogy megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyek szerint a szövettenyésztési folyamat során végzett összes munkának mentesnek kell lennie szennyező anyagoktól. Egy steril helyet, amely lamináris légáramban van, a használni kívánt szerszámot is sterilizálni kell hogy etanolos oldatot használva, valamint a tenyésztést végző személynek vagy technikusnak is meg kell tennie steril.


4. Szorzás

Ezt a lépést a növényi anyagok megkétszerezésével vagy szaporításával hajtják végre, és ezt a növényi anyagot úgy is fenntartják, hogy bizonyos időpontokban felhasználható legyen vagy felhasználható legyen. A szaporítás az ághajtások, valamint a hónalj növekedésének serkentésével történhet, vagy stimulálható az adventív hajtások kialakulásától kezdve, közvetlenül vagy először kalluszstimuláció útján. első.


5. Lövésnyújtás, indukció és gyökérfejlődés

A szaporodás során keletkezett hajtásokat steril in vitro táptalajokból a hajtásnyújtási folyamat során a külső környezetbe vittük. Elég hosszú növekedés után a hajtás meggyökerezhet. A hajtások megnyújtása vagy gyökeresedése egyszerre vagy szakaszosan is elvégezhető. Ennek a szakasznak a sikerét a korábban feldolgozott minőség határozza meg.


6. Akklimatizáció

Ez az akklimatizáció az ültetvények vagy a mikrohajtások kondicionálása (ha ex-vitro gyökeresedést végeznek) új környezetben. Az itt említett új környezet egy nem aszeptikus környezet, amely olyan, mint a palack a hordozóval talaj vagy páfrányok, így ezek a növények képesek túlélni vagy tovább tudják élni, kész növényzé válik tenyésztett.
Ez az akklimatizáció nagyon fontos és kritikus eljárás az egész szöveti tenyésztési folyamatban. Ennek a szövetkultúrának a sikerét akkor nyilvánítják sikeresnek, ha az ültetvényeket sikerül, vagy nagy sikerességgel hozzá lehet igazítani a külső környezethez.


Kulturális előnyök

  1. Új növényeket hozhat létre, amelyek mentesek a szennyeződéstől betegség, vírus vagy baktérium formájában.
  2. Megőrzi az azonos tulajdonságú növényt, nevezetesen a szülőt.
  3. Rövid idő alatt képes új növényeket előállítani.
  4. Megvalósítása szintén nem az évszaktól függ.
  5. Új fajtákat tud létrehozni a géntechnológia alapján.

A szöveti kultúra hatása

A szövet-kultúra hatása

Az alábbiakban bemutatjuk a szövetkultúra hatását, nevezetesen a szövetkultúra előnyeit és hátrányait, beleértve:

A szöveti kultúra előnyei

  • A kapott magok változnak
  • A vetőmagok beszerzése nem függ az évszaktól
  • Képes vagy képes ennyi magot előállítani rövid idő alatt
  • Olcsóbb és könnyebb szállítási költségek
  • A kapott magokat védjük a betegségektől
  • A kapott magok ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a szülő
  • A növény másodlagos metabolitjai azonnal beszerezhetők vagy beszerezhetők anélkül, hogy megvárnánk a növény érését

A szöveti kultúra hátrányai

  • A növény élethelyének módosítása miatt akklimatizációs folyamatra van szükség
  • Viszonylag drága kezdeti költségeket igényel
  • Csak az a különleges képességekkel rendelkező személy képes rá
  • Állati sejttenyészetben a tenyésztési eredmények nem képesek vagy nem hozhatnak létre új egyedeket az embrió tenyésztésén kívül
  • A kapott növény természetét nem tudja megváltoztatni vagy megváltoztatni

Példák szöveti tenyésztési növényekre

  • orchidea
  • banán
  • pálmaolaj
  • dísznövény hajtások
  • cukornád és krizantém

Így a hálózati kultúra, a technikák, a média, a szakaszok és a példák definíciójának magyarázata, remélhetőleg a leírt hasznos lehet az Ön számára. köszönöm

Lásd mégA rendszerek, elemek, elemek, típusok és a szakértők megértése

Lásd mégIrodalomjegyzék meghatározása, módszer, cél, elemek, típusok és példák

Lásd mégA géntechnika meghatározása