Kémiai egyensúly: definíció, törvények, képletek, példafeladatok
Kémiai egyensúly: definíció, törvények, képletek, példafeladatok – Ebben a beszélgetésben elmagyarázzuk a kémiai egyensúlyt, a képlettörvényeket, valamint a kémiai egyensúly teljes és egyszerű példáit. További részletekért olvassa el figyelmesen az alábbi áttekintést.
Kémiai egyensúly: definíció, törvények, képletek, példafeladatok
Beszéljük meg először alaposan a kémiai egyensúly jelentését.
A kémiai egyensúly definíciója
A kémiai egyensúly egy váltakozó reakció, amelyben a reaktánsok és a termékek reakciósebessége azonos, és mindkettő koncentrációja állandó. Kémiai egyensúly csak olyan váltakozó reakciókban áll be, amelyekben a reagensek képződési sebessége megegyezik a termékek képződésének sebességével.
A kémiai egyensúlynak dinamikája van, ezért gyakran nevezik dinamikus egyensúlynak. A dinamikus egyensúly egy váltakozó reakció, amelyben a koncentráció feltételei állandóak, de a reakció valójában folytatódik. A dinamikus egyensúly nem makroszkopikusan, hanem mikroszkopikusan következik be (anyagrészecskék).
Kémiai egyensúly csak olyan váltakozó reakciókban áll be, amelyekben a reagensek képződési sebessége megegyezik a termékek képződésének sebességével. A reakció mikroszkopikusan folyamatosan megy végbe, így dinamikus egyensúlynak nevezhetjük.
Az egyensúlyi állapot jellemzői
Az egyensúlyi állapot jellemzői a következők:
- Zárt tartályban fordul elő, állandó hőmérsékleten és nyomáson
- A reagensekre adott reakció sebessége megegyezik a termékekre adott reakció sebességével
- A reakció folyamatosan (dinamikusan) két ellentétes irányban megy végbe
- Az anyag részecske szintjén az előfordulás nagyon mikroszkopikus
- A termékek és a reagensek koncentrációja rögzített
Változások a kémiai egyensúlyban
Számos tényező befolyásolja a kémiai egyensúlyt, beleértve a koncentrációt, a hőmérsékletet és a nyomást vagy térfogatot.
Az anyagkoncentráció hatása a kémiai egyensúlyra
Ha az egyik anyag koncentrációját növeljük, akkor az egyensúlyi reakció eltolódik azon anyag felé, amelyhez a koncentrációt hozzáadjuk. Ha valamelyik anyag koncentrációját csökkentjük, az egyensúlyi reakció a koncentráció csökkenésének irányába tolódik el.
Példa: A következő reakcióegyenletben
N2(g) + 3H2(g) <==> 2NH3(g) H = -92 kJ.
Ha hozzáadjuk az N2 koncentrációját, az egyensúlyi reakció jobbra tolódik el, mert ha az anyag koncentrációját adjuk hozzá, akkor a reakcióegyensúly eltolódik a hozzáadott koncentráció irányából.
Ha az N2 koncentrációt csökkentjük, az egyensúlyi reakció balra tolódik el, mert ha az anyag koncentrációját csökkentjük, az egyensúlyi reakció eltolódik a csökkent koncentráció irányából.
A nyomás és a térfogat hatása a kémiai egyensúlyra
Ha a rendszerben a nyomást növeljük vagy a térfogatot csökkentjük, a reakcióegyensúly kisebb számú molekula felé tolódik el.
Ha a rendszerre nehezedő nyomást csökkentjük vagy a térfogatot növeljük, az egyensúlyi reakció kisebb számú molekula felé tolódik el.
"a nyomás és a térfogat fordítottan összefügg"
Példa: A következő reakcióegyenletben
N2(g)+3H2(g) <==> 2NH3(g) H = -92 kJ
A reagensek móljainak száma = 1 + 3 = 4
A termék móljainak száma = 2
Ha a rendszerben növeljük a nyomást, az egyensúlyi reakció jobbra tolódik el, mert ha Ha a nyomást növeljük, akkor a reakcióegyensúly a legkisebb számú molekula irányába tolódik el azaz 2.
Ha a rendszer térfogatát csökkentjük, akkor az egyensúlyi reakció jobbra tolódik el, mert ha Ha a rendszer térfogatát csökkentjük, akkor a reakcióegyensúly a kisebb molekulák irányába tolódik el azaz 2.
Ha a rendszerben csökkentjük a nyomást, akkor az egyensúlyi reakció balra tolódik el, mert ha a nyomást növeljük. Tehát az egyensúlyi reakció a nagyobb számú molekula, azaz a 4 felé tolódik el.
Ha a rendszerben növeljük a nyomást, az egyensúlyi reakció balra tolódik el, mert ha a rendszer térfogatát növeljük. Tehát az egyensúlyi reakció nagyobb számú molekula, nevezetesen 4 irányába tolódik el.
A hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra
Ha a rendszer hőmérsékletét emeljük, az egyensúlyi reakció a hőt kibocsátó vagy endoterm anyag felé mozdul el.
Ha a rendszer hőmérsékletét csökkentjük, az egyensúlyi reakció a hőt kibocsátó vagy exoterm anyag irányába mozdul el.
Példa: A reakcióegyenletben
[A] + [B] <==> [C] H = -X
A [C] egy exoterm reakció (hőt szabadít fel, az [A] + [B] pedig egy endoterm reakció (hőt igényel)
Ha a hőmérsékletet emeljük, akkor az egyensúlyi reakció balra mozdul el, mert ha a hőmérséklet rendszert növeljük, akkor az egyensúlyi reakció a hőt igénylő reakció irányába tolódik el, ill endoterm
Ha a hőmérsékletet csökkentjük, az egyensúlyi reakció jobbra mozdul el, mert ha a hőmérséklet rendszert növeljük, akkor az egyensúlyi reakció a hőt igénylő reakcióirány felé tolódik el, ill endoterm
Ha a hőmérsékletet csökkentjük, az egyensúlyi reakció jobbra mozdul el, mert ha Ha a rendszer hőmérsékletét növeljük, akkor a reakcióegyensúly a hőkibocsátási irányba tolódik el hőtermelő
A kémiai egyensúly törvényei
A kémiai egyensúly törvénye vagy az egyensúlyi állandó a termékkoncentráció és az egyes reaktátkoncentrációk együttható rangjának aránya a megfelelő együttható ranghoz képest. Az egyensúlyi állandót K vagy Kc jelképezheti.
A kémiai egyensúly általános képlete
A kémiai egyensúlyi egyenlet vagy képlet a következő:
Heterogén egyensúly
Ebben a heterogén egyensúlyban a reakciókban részt vevő anyagok formái eltérőek, ezért az egyensúlyi állandó meghatározása annak az anyagnak a koncentrációja, amelynek egyensúlyi állandóját az oldat befolyásolja és gáz.
Homogén egyensúly
Ebben a homogén egyensúlyban a reakcióban részt vevő anyagok formái azonosak, így az anyag összes koncentrációját felhasználjuk az egyensúlyi állandó meghatározására. De nem szabad elfelejteni, hogy csak a gázok és az oldatok befolyásolják az egyensúlyi állandót.
Példa kémiai egyensúlyi problémára
Adott egy egyensúlyi reakció
2A + B <==> A2B
Egy 2 literes edényben kezdetben 2 mol A és 2 mol B van, ha egyensúlyban 0,5 mol A, akkor mekkora az egyensúlyi állandó?
Válasz:
A fenti állítás alapján az anyajegyek száma a következőképpen határozható meg:
Így:
A probléma hangerejének van hatása, mert kioltja egymást.
Részleges egyensúlyi állandó
A parciális egyensúlyi állandó az egyes együtthatórangú termékek parciális nyomásának szorzata az egyes együtthatórangú reaktánsok parciális nyomásaihoz viszonyítva. A parciális egyensúlyi állandót Kp jelképezheti.
Információ
P = parciális nyomás
Információ:
pX = parciális nyomást kell találni
nX = annak az anyagnak a móljai, amelynek parciális nyomása megtalálható
En = a rendszer összes mólja
Ep = a rendszer teljes parciális nyomása
Példa a problémákra:
Akár 6 mol NH3-t hevítenek, hogy N2-vé és H2-vé váljanak. Az egyensúly elérésekor 2 mol NH3 marad, ha a gázelegy össznyomása 10 atm, határozzuk meg a Kp értékét!.
Válasz:
A fenti kérdésekből a következő adatokat kaphatjuk:
Összes anyajegy a rendszerben:
Határozza meg az egyes anyagok parciális nyomását a következő egyenlettel:
Így azt kapjuk, hogy pBH3 = 2 atm, pN2 = 2 atm és pH2 = 6 atm
Az egyensúlyi parciális nyomás kapcsolata az egyensúlyi állandóval
Ez az összefüggés a következő egyenlettel fejezhető ki:
Információ:
R = gázállandó
T = hőmérséklet
p, q, m és n = a reagáló anyagok együtthatói
A disszociáció mértéke
A disszociáció mértéke egy olyan érték, amely annak meghatározására szolgál, hogy egy anyag mekkora része disszociál. A disszociációs fokozatok egyenlete:
Az egyensúlyi állandó jelentése
Az egyensúlyi állandó számos függvényhez használható, többek között:
- Nyomokat ad az egyensúlyi helyzetről
- Becsülje meg a reakció irányát!
Így magyarázták kb Kémiai egyensúly: definíció, törvények, képletek, példafeladatok, remélhetőleg bővítheti belátását és tudását. Köszönjük látogatását, és ne felejtsen el elolvasni más cikkeket sem.
Tartalomjegyzék
Ajánlást:
- Légzőszervi növények: meghatározás, típusok, folyamat… A növények légzőszervei: meghatározás, típusok, légzési folyamat és a légzés kapcsolata a fotoszintézissel – bármi és hogyan működik a folyamat a légzés növények? Természetesen…
- 6. osztály búcsúbeszédének szövege: Fő tartalom, jellemzők,… A 6. osztály búcsúbeszédének szövege: A beszédek fő tartalma, jellemzői, célja és példái – Milyen összetételű a 6. osztály búcsúbeszédének jó, igaz és megható szövege?
- Tollaslabda játék: történelem, technikák, szabályok, eszközök… Tollaslabda játék: Történelem, technikák, szabályzatok, létesítmények és infrastruktúra – ebből az alkalomból A know.co.id-ről szó lesz a tollaslabda játékról és természetesen más dolgokról is eltakarta. Lássuk…
- 9 fajta szél: meghatározás és magyarázat A szél 9 fajtája: meghatározás és magyarázat - Ebből az alkalomból a szélről fogunk beszélni. Amely magában foglalja a szél jelentését, a szél fajtáit és a magyarázatokat teljes és könnyen érthető vitával.
- √ A kémiai vegyületek meghatározása, jellemzői, típusai és nómenklatúrája… A kémiai vegyületek meghatározása, jellemzői, típusai, teljes nómenklatúra – Ebben a vitában a kémiai vegyületekről fogunk beszélni. Tartalmazza a kémiai vegyületek meghatározását, jellemzőit, típusait és nómenklatúráját, megvitatva...
- Vektor: definíció, anyag, képletek és példaproblémák Vektor: definíció, anyag, képletek és példaproblémák - Mit jelent a működésben lévő vektor Ebből az alkalomból az Around the Knowledge.co.id vektorokról és egyéb kérdésekről fog beszélni erről.…
- Eredményes erő: definíció, képletek, Newton-törvények, példaproblémák… Erőerő: definíció, képletek, Newton-törvények, példaproblémák és megbeszélés – Mit értünk eredő erő alatt? Ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id megvitatja, képletekkel és természetesen...
- Viszkozitási képlet: A viszkozitás, együttható és… Viszkozitási képlet: viszkozitás meghatározása, együttható és befolyásoló tényezők – Hogyan működik a viszkozitási képlet A viszkozitás egy olyan folyadék ellenállásának mérése, amely feszültség vagy feszültség hatására megváltozik nyomás. Ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id…
- Khiyar: meghatározás, alaptörvény, típusok és hatások… Khiyar is: Definíció, alaptörvény, alkalmazásának típusai és hatásai – ezt kell érteni khiyar törvény? Egyéb…
- Meiosis részleg: meghatározás, folyamat szakaszai és… Meiosis Division: Definíció, folyamat szakaszok és különbségek a mitózissal - Mi a meiózis felosztás? Ebből az alkalomból részletesebben megvitatjuk, hogy jobban megértsük. Lássuk együtt.…
- √ A műhold megértése, működése, típusai és funkciói… A műhold megértése, működése, típusai és funkciói (teljes) – Ebben a beszélgetésben a műholdról fogunk beszélni. Ez magában foglalja a műholdak megértését, a műholdak működését, a tárgyalt műholdak típusait és funkcióit...
- √ A jogi személy meghatározása, jellemzői, formái, típusai és elmélete... A jogi személyek meghatározása, jellemzői, formái, típusai és elméletei (teljes) – Ebben a vitában a jogi személyekről fogunk beszélni. Amely magában foglalja a jogi személy meghatározását, a jogi személy jellemzőit, a jogi személy formáját,…
- A tárgyi eszközök és jellemzőik (Megbeszélés… Tárgyi eszközök és jellemzőik (Teljes megbeszélés) - Ebből az alkalomból kezdjük a tárgyi eszközök tárgyalását. Persze néhány ember ismeri, ha meghallja ezt a szót...
- Előszó: Definíció, szerkezet és példák Előszó: Definíció, szerkezet és példák – Hogyan írjunk jó előszót ?Ebből az alkalomból az Around the Knowledge.co.id megvitatja, hogy mi az előszó, és más dolgokról is szó lesz erről. Lássuk…
- Termokémia: definíció, egyenlet, reakció, előnyök és… Termokémia: definíció, egyenlet, reakció, előnyök és entalpiaváltozás – mit jelent Thermochemistry? eltakarta. Legyen…
- √ Fekete test sugárzás, hősugárzás, képletek és… A fekete test sugárzásának meghatározása, hősugárzás, képletek és példaproblémák – Ebben a beszélgetésben a fekete test sugárzásáról fogunk beszélni. Amely magában foglalja a fekete test sugárzását, a hősugárzást, a képletet...
- Sav-bázis oldatok: meghatározás, sav-bázis elmélet, tulajdonságok és… Sav-bázis oldatok: meghatározás, sav-bázis elmélet, tulajdonságai és típusai - A sav- és bázisoldatok a kémiai vegyületek két csoportja, amelyek széles körben megtalálhatók és használatosak a mindennapi életben.
- √ Áttekintés szövege: meghatározás, cél, szerkezet és példák Áttekintés szövege: meghatározás, cél, struktúra és példák – Ebből az alkalomból az Around Knowledge megvitatja az áttekintés szövegét. Ez megmagyarázza a recenzió szövegének jelentését, célját, jellemzőit, szerkezetét, típusait és…
- A magyarázó szöveg célja: meghatározás, szerkezet, jellemzők, szabályok,… A magyarázó szöveg célja: definíció, szerkezet, jellemzők, szabályok, példák - Ebben a beszélgetésben a magyarázó szövegről fogunk beszélni. Ami magában foglalja a magyarázó szöveg megértését, a magyarázó szöveg célját, a szöveg szerkezetét...
- √ Redox reakciók: meghatározás, jellemzők és funkcióik Redox reakciók: Definíció, jellemzők és funkcióik – Ebből az alkalomból az Around Knowledge a redox reakciókat tárgyalja. Ami ebben a vitában megmagyarázza a redoxreakció jelentését, jellemzőit, valamint...
- Motivációs novellák: meghatározás, írási tippek és példák Motivációs novellák: meghatározás, írási tippek és példák – Mi az a motivációs novella? Ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id megvitatja, hogy ez a Barátság novellája és más kérdések erről. Lássuk…
- √ A társadalmi interakció meghatározása, kifejezések, jellemzők és formák… A társadalmi interakció meghatározása, kifejezések, jellemzők és formák (teljes) – Ebben a beszélgetésben a társadalmi interakcióról fogunk beszélni. Amely magában foglalja a megértést, a kifejezéseket, a jellemzőket, a befolyásoló tényezőket és az interakció formáit…
- 35 Az állam megértése a szakértők szerint és elemei… 35 Az állam értelmezése a szakértők szerint és elemei (teljes) - Szereti valaki a sportot? Az egyik világszerte elterjedt sportág a labdarúgás, és az egyik rangos sportesemény a világbajnokság.
- √ A dinamikus elektromosság meghatározása és a dinamikus elektromosság példái… A dinamikus elektromosság definíciója és példák a teljes dinamikus elektromosságra - megbeszélés Ezúttal a dinamikus elektromosságról szóló cikkeket és példákat fogunk tárgyalni. Talán vannak, akik már ismerik…
- Honnan származik a napenergia?: Földrajzi rétegek… Honnan származik a Nap energiája?: A Nap földrajzi rétegei és a termonukleáris fúziós reakciók - Hogyan A Nap termel energiát? Ebből az alkalomból az Around the Knowledge.co.id megvitatja ezt, és természetesen a dolgokat ami szintén…
- Anabolikus reakciók: meghatározás, fotoszintézis folyamat és… Anabolikus reakciók: meghatározás, fotoszintézis és kemoszintézis – A szervezet energiaszerzési folyamatát anyagcserének nevezik. Az anyagcsere továbbra is két részre oszlik, nevezetesen a katabolizmusra és az anabolizmusra. Ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id megvitatja, hogy mi...
- Minta molalitási problémák: móltört, képletek és… Példák molalitási problémákra: móltörtek, képletek és megoldások – ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id a molalitást számos kérdéspéldával tárgyalja majd, és természetesen más dolgokról is, amelyek szintén ezt fedik. Hadd…
- Novella szövege: meghatározás, jellemzők, szerkezet, elemek és példák Novellaszöveg: meghatározás, jellemzők, szerkezet, elemek és példák – Mi az a novellaszöveg? Hadd…
- 44 A kommunikáció megértése szakértők szerint (Teljes megbeszélés) 44 A kommunikáció meghatározása szakértők szerint (teljes vita) - A kommunikáció definíciója a latinból származik nevezetesen a "communicatio", amelynek a "communis" kifejezése van, ami két ember közötti összetartozás megteremtését jelenti, ill több.…
- Fizikai erőnlét: meghatározás, összetevők, fogalmak, elemek,… Fizikai erőnlét: meghatározás, összetevők, fogalmak, elemek, cél, előnyök és edzésformák – mi van benne Mit értesz fizikai erőnlét alatt? Ebből az alkalomból a Seputarknowledge.co.id a fitneszről fog beszélni Fizikai és…