Konjunkciók: definíció, funkció, fajták és példák
Konjunkciók: definíció, funkció, fajták és példák – Ebben a beszélgetésben a kötőszavakról fogunk beszélni. Magyarázat, amely tartalmazza a kötőszavak jelentését, a kötőszavak típusait vagy típusait, a kötőszók funkcióját és a kötőszavakra vonatkozó példákat, amelyek teljes körűen és könnyen érthetően elmagyarázhatók. További részletekért olvassa el figyelmesen az alábbi áttekintést.
Beszéljük meg teljes egészében a jelentésétől kezdve.
A kötőszavak vagy más nyelveken az összekötő szavak olyan szavak, amelyek szavakat, kifejezéseket vagy mondatokat kötnek össze, és így tovább, és nem más célt vagy célt szolgálnak. (Wikipédia)
A kötőszavak nem kapcsolódnak tárgyakhoz, a kötőszavak nem magyarázzák a szavakat, a kötőszavak csak mondatokat vagy szavakat kapcsolnak össze és így tovább. Ugyanaz a szó lehet elöljárószó az egyik részben, határozószó a másikban.
A kötőszók vagy kötőszavak szavakat szavakkal, kifejezéseket kifejezésekkel, mondatokat mondatokkal, mondatokat mondatokkal és bekezdéseket bekezdésekkel (átmenetekkel) kapcsolják össze.
Az indonéz nyelvben a kötőszavak 2 formára vannak csoportosítva, nevezetesen a mondaton belüli és a mondatközi kötőszavakra. Az alábbiakban az egyes űrlapok magyarázata található
Mondaton belüli kötőszók
A mondatok vagy a tagmondatok közötti kötőszók olyan szavak, amelyek a főmondatokat és a mellékmondatokat kapcsolják össze. Általában ez a tagmondat közötti kötőszó a mondat közepére kerül. A mondaton belüli kötőszavakban kétféle kötőszó létezik, nevezetesen:
-
Koordináló kötőszók
A koordináló kötőszók olyan kötőszók, amelyek két vagy több, fokozatos státuszú klózt kötnek össze. Példák: és, de, vagy de, míg, akkor, akkor, míg. -
Alárendelt kötőszók
Az alárendelő kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek két vagy több, nem egyenlő státuszú tagmondatot kötnek össze. Példák: mikor, mivel, legyen, után ha, így, tetszik, mert, tetszik, ha, ha, tetszik úgy. Az alárendelő kötőszók típusai több típusra oszlanak, nevezetesen:- Időviszonyok: Utána, előtte, utána, addig, befejezve, míg, míg, amíg, míg, mikor, után, mivel, míg, közben, közben
- Relációs kifejezések: Ha, ha, mikor, mikor, ha, ameddig, amíg
- Feltételezési viszonyok: Feltételezés, feltételezés, feltételezés, feltételezés
- Cél kapcsolat: sorrendben, így, úgy
- Megengedő kapcsolat: annak ellenére, hogy bár, bár, bár, bár, bár
- Hasonlóságok: Mintha, mint, mint, mintha, mintha, mint, mint
- Kapcsolatokat okozó: Mert, miatt, mert
- Ok-okozati összefüggés: Olyan mértékben, hogy, innen, innen, innen, addig
- Kapcsolat magyarázata: Az
- Kapcsolati módok: Vele, keresztül
Kötőszavak mondatok között
A mondatok közötti kötőszók olyan kötőszók, amelyek az egyik mondatot a másikhoz kapcsolják. Az ehhez hasonló mondatok közötti kötőszók nem azonos/különböző jelentések kifejezésére szolgálnak. Példák a mondatok közötti kötőszóra: azért, előtte, így azon kívül, egyébként viszont, de ezt kivéve utána.
A mondatok közötti kötőszó helyét általában a mondat elejére vagy pont, felkiáltójel vagy kérdőjel után helyezzük el. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a mondatok közötti kötőszavakra.
- bár, bár, bár, bár, bár, bár
- Aztán, utána, utána, utána
- Ráadásul ráadásul
- Ellenkezőleg
- Sőt, sőt, sőt
- De, de, de, kivéve azt
- Ebből adódóan
- Ezért tehát
- Azelőtt
Additív kötőszók (kombinált)
Az additív kötőszók olyan koordináló kötőszók, amelyek két azonos rangú szót, tagmondatot, kifejezést vagy mondatot összekapcsolnak. Példák az additív kötőszókra: és azonkívül ismét, és is
Ellentmondásos kötőszó
A kontrasztos kötőszók olyan összekötő szavak formái, amelyek a mondat két egyenlő részét kötik össze, de a két rész szembeállításával. Példa: de, míg, bár, de, de, de, ellenkezőleg
Diszjunktív kötőszók (opcionális)
Az opcionális kötőszók olyan koordinatív kötőszók, amelyek két egyenlő elemből álló tagmondatokat kapcsolnak össze, amelyeknek az a funkciója, hogy kettő vagy több dolog közül egyet válasszanak. Példák diszjunktív kötőszókra: vagy, vagy…..vagy, hát….hát….és vagy…..sem, sem
Idő konjunkció
Az időkötőszók olyan kötőszók, amelyek két dolog vagy esemény közötti időbeli viszonyt írják le. Például: like, when, since, while, if, before, since,
Végső kötőszó (cél)
A végső kötőszók modalitási kötőszók, amelyek megmagyarázzák egy esemény vagy cselekvés szándékát és célját. A leggyakrabban használt szavak a következők: annak érdekében, azért, ezért és így
Az ok összefüggései (oksági)
Az oksági vagy kauzális kötőszavak olyan kötőszavak, amelyek megmagyarázzák, hogy egy esemény vagy esemény egy bizonyos ok miatt következik be. Olyan szavak, amelyeket gyakran használnak ok-okozati összefüggések kifejezésére, például azért, mert, amiatt, ezért.
Következményes kötőszók (egymást követő)
Az eredő kötőszók olyan kötőszók, amelyek egy eseményt vagy valami más eredményeként bekövetkező eseményt írnak le. Azok a szavak, amelyeket gyakran használnak kötőszóban a hatásra, így, ennek eredményeként, amíg.
Feltételes kötőszók (feltételes)
A feltételes kötőszók olyan kötőszók, amelyek megmagyarázzák, hogy valami történik, ha a megadott feltételek teljesülnek. A szavak, amelyek ezt a kapcsolatot fejezik ki: ha, ha, mikor, ha, amíg, bármikor
Feltétel nélküli kötőszó
A feltételes kötőszavak olyan összekötő szavak, amelyek megmagyarázzák, hogy valami megtörténhet anélkül, hogy feltételeknek kellene megfelelniük. Példák olyan szavakra, amelyek feltétel nélküli kötőszót fejeznek ki, például bár, bár és bár
Összehasonlító kötőszó
Az összehasonlító kötőszók olyan kötőszók, amelyeknek az a funkciója, hogy összehasonlítással összekapcsoljanak két dolgot. A gyakran használt szavak a következők: mint, mint, mintha, mint, nem pedig, mint, mint, mint például.
Korrelatív kötőszók
A korrelatív kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek egy mondat két kapcsolódó részét kötik össze olyannyira, hogy az egyik közvetlenül befolyásolja a másikat, vagy egy mondat befejezi a mondatot Egyéb. Példák a korrelatív kötőszókra, mint például egyre…….annál inkább, oly módon…, egyre….egyre, egyre…..egyre, tehát…, nemcsak… hanem mind…, és no.
Megerősítő kötőszavak (erősítik vagy fokozzák)
A megerősítő kötőszók olyan összekötő szavak, amelyeknek az a funkciója, hogy megerősítsék vagy összefoglalják a mondat korábban említett részeit, beleértve a részleteket kimondó dolgokat is. Példák a megerősítő kötőszókra: páros, azaz például végre, sőt pl. összefoglalva
Magyarázó kötőszók (beállítók)
A magyarázó kötőszók vagy rögzítők olyan kötőszók, amelyeknek az a funkciója, hogy összekapcsolják a mondat előző részét a részletekkel. Példák a magyarázó kötőszókra: az
Az indoklás kötőszó (engedményes)
Az igazoló kötőszó egy alárendelő kötőszó, amelynek funkciója két dolog összekapcsolása bizonyos dolgok igazolása vagy elismerése, ugyanakkor más kötőszóval megjelölt dolgok elutasítása korábban.
Sequence kötőszók
A sorrendi kötőszók olyan kötőszók, amelyek a dolgok rendjét fejezik ki. Példák a szekvencia kötőszavakra: először, majd, majd
Korlátozó kötőszók
A korlátozó kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek valamire vagy határokon belüli korlátozásokat fejeznek ki, ahol a cselekvések megmagyarázhatók. Példák az elhatároló kötőszókra: hacsak, azonkívül és eredet
Jelentős kötőszavak
A jelölő kötőszók olyan kötőszók, amelyek egy eseményt vagy dolgot jelölnek meg. Példák a marker kötőszókra: például, tegyük fel
Szituáció Konjunkció
A szituációs kötőszók olyan kötőszók, amelyek bizonyos körülmények között bekövetkező vagy végbemenő cselekvést írnak le. Példák szituációs kötőszókra: while, while, while és while