Konjunkciók: definíció, funkció, fajták és példák

Konjunkciók: definíció, funkció, fajták és példák – Ebben a beszélgetésben a kötőszavakról fogunk beszélni. Magyarázat, amely tartalmazza a kötőszavak jelentését, a kötőszavak típusait vagy típusait, a kötőszók funkcióját és a kötőszavakra vonatkozó példákat, amelyek teljes körűen és könnyen érthetően elmagyarázhatók. További részletekért olvassa el figyelmesen az alábbi áttekintést.

Beszéljük meg teljes egészében a jelentésétől kezdve.

A kötőszavak vagy más nyelveken az összekötő szavak olyan szavak, amelyek szavakat, kifejezéseket vagy mondatokat kötnek össze, és így tovább, és nem más célt vagy célt szolgálnak. (Wikipédia)

A kötőszavak nem kapcsolódnak tárgyakhoz, a kötőszavak nem magyarázzák a szavakat, a kötőszavak csak mondatokat vagy szavakat kapcsolnak össze és így tovább. Ugyanaz a szó lehet elöljárószó az egyik részben, határozószó a másikban.

A kötőszók vagy kötőszavak szavakat szavakkal, kifejezéseket kifejezésekkel, mondatokat mondatokkal, mondatokat mondatokkal és bekezdéseket bekezdésekkel (átmenetekkel) kapcsolják össze.

instagram viewer

Az indonéz nyelvben a kötőszavak 2 formára vannak csoportosítva, nevezetesen a mondaton belüli és a mondatközi kötőszavakra. Az alábbiakban az egyes űrlapok magyarázata található

  • Mondaton belüli kötőszók

    A mondatok vagy a tagmondatok közötti kötőszók olyan szavak, amelyek a főmondatokat és a mellékmondatokat kapcsolják össze. Általában ez a tagmondat közötti kötőszó a mondat közepére kerül. A mondaton belüli kötőszavakban kétféle kötőszó létezik, nevezetesen:

    • Koordináló kötőszók
      A koordináló kötőszók olyan kötőszók, amelyek két vagy több, fokozatos státuszú klózt kötnek össze. Példák: és, de, vagy de, míg, akkor, akkor, míg.
    • Alárendelt kötőszók
      Az alárendelő kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek két vagy több, nem egyenlő státuszú tagmondatot kötnek össze. Példák: mikor, mivel, legyen, után ha, így, tetszik, mert, tetszik, ha, ha, tetszik úgy. Az alárendelő kötőszók típusai több típusra oszlanak, nevezetesen:
      • Időviszonyok: Utána, előtte, utána, addig, befejezve, míg, míg, amíg, míg, mikor, után, mivel, míg, közben, közben
      • Relációs kifejezések: Ha, ha, mikor, mikor, ha, ameddig, amíg
      • Feltételezési viszonyok: Feltételezés, feltételezés, feltételezés, feltételezés
      • Cél kapcsolat: sorrendben, így, úgy
      • Megengedő kapcsolat: annak ellenére, hogy bár, bár, bár, bár, bár
      • Hasonlóságok: Mintha, mint, mint, mintha, mintha, mint, mint
      • Kapcsolatokat okozó: Mert, miatt, mert
      • Ok-okozati összefüggés: Olyan mértékben, hogy, innen, innen, innen, addig
      • Kapcsolat magyarázata: Az
      • Kapcsolati módok: Vele, keresztül
  • Kötőszavak mondatok között

    A mondatok közötti kötőszók olyan kötőszók, amelyek az egyik mondatot a másikhoz kapcsolják. Az ehhez hasonló mondatok közötti kötőszók nem azonos/különböző jelentések kifejezésére szolgálnak. Példák a mondatok közötti kötőszóra: azért, előtte, így azon kívül, egyébként viszont, de ezt kivéve utána.

    A mondatok közötti kötőszó helyét általában a mondat elejére vagy pont, felkiáltójel vagy kérdőjel után helyezzük el. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a mondatok közötti kötőszavakra.

    • bár, bár, bár, bár, bár, bár
    • Aztán, utána, utána, utána
    • Ráadásul ráadásul
    • Ellenkezőleg
    • Sőt, sőt, sőt
    • De, de, de, kivéve azt
    • Ebből adódóan
    • Ezért tehát
    • Azelőtt
  • Additív kötőszók (kombinált)

    Az additív kötőszók olyan koordináló kötőszók, amelyek két azonos rangú szót, tagmondatot, kifejezést vagy mondatot összekapcsolnak. Példák az additív kötőszókra: és azonkívül ismét, és is

  • Ellentmondásos kötőszó

    A kontrasztos kötőszók olyan összekötő szavak formái, amelyek a mondat két egyenlő részét kötik össze, de a két rész szembeállításával. Példa: de, míg, bár, de, de, de, ellenkezőleg

  • Diszjunktív kötőszók (opcionális)

    Az opcionális kötőszók olyan koordinatív kötőszók, amelyek két egyenlő elemből álló tagmondatokat kapcsolnak össze, amelyeknek az a funkciója, hogy kettő vagy több dolog közül egyet válasszanak. Példák diszjunktív kötőszókra: vagy, vagy…..vagy, hát….hát….és vagy…..sem, sem

  • Idő konjunkció

    Az időkötőszók olyan kötőszók, amelyek két dolog vagy esemény közötti időbeli viszonyt írják le. Például: like, when, since, while, if, before, since,

  • Végső kötőszó (cél)

    A végső kötőszók modalitási kötőszók, amelyek megmagyarázzák egy esemény vagy cselekvés szándékát és célját. A leggyakrabban használt szavak a következők: annak érdekében, azért, ezért és így

  • Az ok összefüggései (oksági)

    Az oksági vagy kauzális kötőszavak olyan kötőszavak, amelyek megmagyarázzák, hogy egy esemény vagy esemény egy bizonyos ok miatt következik be. Olyan szavak, amelyeket gyakran használnak ok-okozati összefüggések kifejezésére, például azért, mert, amiatt, ezért.

  • Következményes kötőszók (egymást követő)

    Az eredő kötőszók olyan kötőszók, amelyek egy eseményt vagy valami más eredményeként bekövetkező eseményt írnak le. Azok a szavak, amelyeket gyakran használnak kötőszóban a hatásra, így, ennek eredményeként, amíg.

  • Feltételes kötőszók (feltételes)

    A feltételes kötőszók olyan kötőszók, amelyek megmagyarázzák, hogy valami történik, ha a megadott feltételek teljesülnek. A szavak, amelyek ezt a kapcsolatot fejezik ki: ha, ha, mikor, ha, amíg, bármikor

  • Feltétel nélküli kötőszó

    A feltételes kötőszavak olyan összekötő szavak, amelyek megmagyarázzák, hogy valami megtörténhet anélkül, hogy feltételeknek kellene megfelelniük. Példák olyan szavakra, amelyek feltétel nélküli kötőszót fejeznek ki, például bár, bár és bár

  • Összehasonlító kötőszó

    Az összehasonlító kötőszók olyan kötőszók, amelyeknek az a funkciója, hogy összehasonlítással összekapcsoljanak két dolgot. A gyakran használt szavak a következők: mint, mint, mintha, mint, nem pedig, mint, mint, mint például.

  • Korrelatív kötőszók

    A korrelatív kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek egy mondat két kapcsolódó részét kötik össze olyannyira, hogy az egyik közvetlenül befolyásolja a másikat, vagy egy mondat befejezi a mondatot Egyéb. Példák a korrelatív kötőszókra, mint például egyre…….annál inkább, oly módon…, egyre….egyre, egyre…..egyre, tehát…, nemcsak… hanem mind…, és no.

  • Megerősítő kötőszavak (erősítik vagy fokozzák)

    A megerősítő kötőszók olyan összekötő szavak, amelyeknek az a funkciója, hogy megerősítsék vagy összefoglalják a mondat korábban említett részeit, beleértve a részleteket kimondó dolgokat is. Példák a megerősítő kötőszókra: páros, azaz például végre, sőt pl. összefoglalva

  • Magyarázó kötőszók (beállítók)

    A magyarázó kötőszók vagy rögzítők olyan kötőszók, amelyeknek az a funkciója, hogy összekapcsolják a mondat előző részét a részletekkel. Példák a magyarázó kötőszókra: az

  • Az indoklás kötőszó (engedményes)

    Az igazoló kötőszó egy alárendelő kötőszó, amelynek funkciója két dolog összekapcsolása bizonyos dolgok igazolása vagy elismerése, ugyanakkor más kötőszóval megjelölt dolgok elutasítása korábban.

  • Sequence kötőszók

    A sorrendi kötőszók olyan kötőszók, amelyek a dolgok rendjét fejezik ki. Példák a szekvencia kötőszavakra: először, majd, majd

  • Korlátozó kötőszók

    A korlátozó kötőszók olyan összekötő szavak, amelyek valamire vagy határokon belüli korlátozásokat fejeznek ki, ahol a cselekvések megmagyarázhatók. Példák az elhatároló kötőszókra: hacsak, azonkívül és eredet

  • Jelentős kötőszavak

    A jelölő kötőszók olyan kötőszók, amelyek egy eseményt vagy dolgot jelölnek meg. Példák a marker kötőszókra: például, tegyük fel

  • Szituáció Konjunkció

    A szituációs kötőszók olyan kötőszók, amelyek bizonyos körülmények között bekövetkező vagy végbemenő cselekvést írnak le. Példák szituációs kötőszókra: while, while, while és while