Honnan származik a Nap energiája?: A Nap földrajzi rétegei és a termonukleáris fúziós reakciók
A Nap a Naprendszer egyik csillaga és a Naprendszer középpontja. A nap azért csillag, mert képes saját fényenergiáját előállítani.
A nap fénye más csillagokhoz képest természetesen világosabbnak tűnik, mivel ez a legközelebbi csillag. Ez az oka annak, hogy napközben nem láthatunk más csillagokat, mint a Napot. A napenergia természetesen a napon végbemenő nukleáris reakciókból származik.
Ezt a reakciót fúziós reakciónak nevezik, nevezetesen a hidrogéngáz magjának összeolvadását héliumgázzá. Ez az összeolvadási folyamat hőenergiából, fényenergiából és nagyon nagy hullámenergiából álló energia formájában eredményez eredményeket.
Ez a reakció a nap közepén vagy magjában játszódik le, amelynek hőmérséklete 7 millió Celsius fok. Ez a hőmérséklet szükséges a fúziós reakció bekövetkezéséhez. Ismeretes, hogy a Nap egy nagy golyó, amely többnyire hidrogéngázból áll, amelynek százaléka körülbelül 92%, hélium 7,8%, a fennmaradó rész pedig nitrogénből, szénből és oxigénből áll.
Hogyan termel a Nap energiát?
A napenergia a napmagban keletkezik, ahol termonukleáris fúziós reakciók zajlanak. Ez a reakció két hidrogénatommagot egyesít, amelyek héliummá alakulnak.
Becslések szerint másodpercenként 600 000 000 tonna a nap hidrogénéből héliummá alakul. Ennyi hidrogén másodpercenként 100 milliárd hidrogénbombának megfelelő energiát termelne.
Hans Bethe szerint a napenergia a fúziós reakciók során a proton-proton ciklusból keletkezik. A ciklus 3 lépésből áll, nevezetesen:
A fenti két lépés után folytassa a következő két reakció egyikével:
A Nap földrajzi rétegei
A Nap a Földhöz legközelebbi csillag, átlagosan 149 680 000 km távolságra (93 026 724 mérföld). A nap izzó golyót alkot, melynek fő összetevői az ionizált hidrogéngáz (74%) és a hélium (25%).
Az egyéb összetevők vasból, nikkelből, szilíciumból, kénből, magnéziumból, szénből, neonból, kalciumból és krómból állnak. A Nap átmérője 1 391 980 km, felszíni hőmérséklete 5500 °C, maghőmérséklete 15 millió °C.
A napfény a hidrogén héliummá való fúziójának eredménye. A Nap és a nyolc bolygó egy Naprendszert alkot. A Napot a kis G-típusú csillagok közé sorolják.
A Nap a feltételezések szerint 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A Nap tömegsűrűsége 1,41 a víz tömegéhez képest. A Föld felszínét elérő napenergia mennyiségét szoláris állandónak nevezzük, amely mindenkor 1370 watt/négyzetméter.
A Nap, mint a Naprendszer középpontja, egy második generációs csillag. A Napból származó anyag az első csillag robbanásából keletkezett, ahogy azt hitték tudósok szerint az univerzum egy 14 000 millió éves ősrobbanás következtében jött létre Akkor.
Sun Core
A mag a Nap legbelső területe, amelynek hőmérséklete körülbelül 15 millió Celsius fok. Az átmérők aránya alapján ez a mag a középpont és a felszín közötti távolság negyede és a Nap teljes térfogatának 1/64-e.
Sűrűsége körülbelül 150 g/cm3. Az ilyen magas hőmérsékletek és nyomások lehetővé teszik az atomok elektronokra, protonokra és neutronokra való felosztását.
Eközben a magban lévő hőenergia hatására az elektronok és a protonok nagyon gyorsan mozognak és ütköznek egymással, ami magfúziós reakciókat vált ki. A Nap magjában a hélium hidrogénné történő magfúziós reakciója játszódik le.
A magban végbemenő termonukleáris reakciókból gamma-sugarak és neutrínók formájában keletkező energia nagyon nagy energiát ad, amely egyidejűleg termeli a Földre érkező összes hő- és fényenergiát. Ezt az energiát a Napból sugárzás adja ki.
Sugárzózóna
A sugárzási zóna egy olyan terület, amely beborítja a nap magját. A magból származó energia sugárzás formájában ezen a területen gyűlik össze, mielőtt a Nap külső részei felé továbbítódik.
Ennek a sugárzási zónának a sűrűsége körülbelül 20 g/cm3, a hőmérséklet belülről kifelé 7 millió és 2 millió Celsius fok között van. Ennek a sugárzási zónának a hőmérséklete és sűrűsége még mindig meglehetősen magas, de magfúziós reakció nem fordulhat elő.
Konvektív zóna
A konvektív zóna egy olyan réteg, ahol a hőmérséklet csökkenni kezd. Ennek a konvektív zónának a hőmérséklete 2 millió °C körül van. A Nap magjából származó energia 170 000 év alatt éri el a konvektív zónát. A konvektív zónában az atomok mozgása konvekcióval megy végbe egy több száz kilométer hosszú területen, amely folyamatosan keringő gáz óriási sejtjeiből áll.
Fotoszféra
A Nap fotoszférája vagy felszíne 500 kilométer vastag területet fed le, hőmérséklete körülbelül 5500 Celsius-fok (10 000 Fahrenheit-fok). A napsugárzás nagy része fotoszférából származik. A fotoszférikus energiát napfényként figyelik meg a Földön, 8 perccel a Nap elhagyása után.
Kromoszféra
A kromoszféra a fotoszer feletti gázréteg, amely körülbelül 16 000 km vastag. Ezért a kromoszférát gyakran a nap légkörének rétegének is nevezik. a kromoszféra hőmérsékletét 4000 oC körülire becsülik. Feljutás a csúcsra. a kromoszféra hőmérséklete magasabb lesz.
A legfelső rétegben a kromoszféra hőmérsékletét 10 000 0C-ra becsülik. A kromoszféra színe általában nem látható, mert a fotoszféra által keltett erős fény lefedi. Ez a kromoszféra csak teljes napfogyatkozáskor látható. Abban az időben a kromoszféra úgy nézett ki, mint egy piros karkötő vagy gyűrű.
Korona
A korona a Nap külső rétege. Ez a réteg fehér, de csak fogyatkozáskor látható, mert amikor a fény nem olyan erős, mint a Nap mélyebb részei. Amikor teljes fogyatkozás következik be, ez a korona fehér fénykoronát alkot a Nap körül.
Ez a koronaréteg magasabb hőmérsékletű, mint a Nap belsejében átlagosan 2 millió Fahrenheit-fok, de egyes részeken akár 5 millió fokot is elérhet Fahrenheit.
Napfoltok
A napfoltok apró, domború szemcsék, amelyek a Nap fotoszférájának számtalan részén találhatók. Ezek a napfoltok akkor keletkeznek, amikor a Nap mágneses erővonalai behatolnak a fotoszféra egy részére.
Ezeknek a napfoltoknak a mérete nagyobb lehet, mint a Földé. A napfoltoknak van egy sötét területe, az úgynevezett umbra, amelyet egy világosabb terület vesz körül, az úgynevezett penumbra.
Ezeknek a napfoltoknak a színe sötétebbnek tűnik, mert a hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a fotoszféráé. A hőmérséklet az umbrában 2200 °C, míg a félárnyékban 3500 °C körül mozog.
Lángnyelv (kiemelkedés)
A kiemelkedés a Nap egyik jellemzője, amely a Nap lánghoz hasonlító része nagyon nagyok, fényesek, amelyek kilógnak a felületből, és gyakran hurkot képeznek kerek.
Ez a kiemelkedés legfeljebb 100 milliárd kg tömegű anyagot tartalmaz. Ez a kiemelkedés azért következik be, mert a nap fotoszférájában van, és kifelé mozog a napkoronába. Ez a plazma kiemelkedés a Nap mágneses tere mentén mozog.
A koronakitörések mozgása igen nagy sebességgel megy végbe, amely 20 ezer m/s és 3,2 millió km/s közötti. Ez a mozgás rövid időn belül több tízmillió fokos hőmérséklet-emelkedést is okoz.
Így a felülvizsgálat a A know.co.id ról ről Honnan származik a napenergia?, remélhetőleg gyarapíthatja belátását és tudását. Köszönjük látogatását, és ne felejtsen el elolvasni más cikkeket sem